MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.

2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 29. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve (hiányos) 1962. január 25. - Oldalszámok - 29. őe. 4. o.

- 3 Sokszor idézném magamnak, amit a Putnoki elvtárs a gyöngyösi Pártaktiván elmondott. Azt, hogy pedagógusaink ugy akarják megszerettetni a gyermekekkel a mezőgazdasági munkát, hogy kiviszik őket kolorádó" "bogarat szedni. És az egyszerű gyermek már akkor azt látja, hogy a földmüvelés egy azzal, hogy szedni kell a kolorádóDogatat, vagy^ kapálni kell a szőlőt. Viszont kombájnt és más újfajta gépeket nem mutatják meg a gyarmekeknek. És a gyermek nem látja be azt a fejlődést, amit hirdetünk a mezőgazdaság vonalán és a technika fejlődése folytán elértünk, pedig ezek kellenének, hogy megnyilvánuljanak a fiatalok előtt. Ilyen tekintetben feltétlen oda kellene hatni - ez országos probléma -, hogy az illetékes szervek tegyenek is e célból valamit. Hogyha a sok értekezlet és aktivá, ankét költségén behoztak volna egy-két gépet a Szovjetunióból, vagy a kapitalista.államokból, egy prototipust, találtunk volna olyan üzemet amely ennek alapján el tudta volna készíteni a megfelelő géptipust, amelyet tudtunk volna használni, alkalmazni a jelenleg rossz telepitésü szőlőkben is. ^ A másik dolog az árkérdés, mivel nem közönbös, hogy a megtermelt ^w szőlőt a termelőszövetkezetek a.jövedelembiztositás szempontjából hogyan tudják értékesíteni. Ha mi arról beszélünk, hogy a szőlős termelőszövetkezetek munkaerőproblémával küzdenek, helyes dolog, hogy a szőlős termelőszövetkezetek termésüket szőlőben értékesitik és nem szaporitjuk a feldolgozó üzemek számát, mert ez jelentős beruházással jár, amely ugy hiszem a jelenlegi helyzetben nem éppen kívánatos, ugyanakkor más állami vonalon olyan szőlőfeldolgozó kapacitások vannak - ismerve a megye szőlő területét -, amelyek hosszú időn keresztül nem lesznek százszázalékosan kihasználva. A következő példa mutatja, hogy a termelőszövetkezetek szivesen teljesitik tervüket szőlőben. Ha 18-2o fokos must, szőlő árából indulunk ki a következőképpen alakul a helyzet. loo kg. szőlőnek a felvásárlási ára 46o Ft. Ebből ha igen jó nyerési százalék esetén 74 !• mustot nyerünk. A seprüsborért, ^^ kétszerfejtett borért jár 444 Ft. Állitom, hogy a szőlős termelő^f szövetkezeteknek az a törekvése, hogy sok feldolgozó üzemet .létesítsünk, nem gazdaságos. Gazdaságos volna, ha mi képtelenek volnánk feldolgozni a termésünket, De a jelenlegi helyzetben ez nem áll fena. Akár a tsz. akár az Állami Pincegazdaság létesit feldolgozó üzemet, mint a kettő az állam terhére történne. Példa erre a Vaskuti eset. Az ország nem engedheti meg magának ezt a luxSst. Ha mi kiállunk amellett, hogy a szőlőben való értékesítés helyes, mert leveszi a szőlőtermelő termelőszövetkezetek fáradságos munkáját, akkor oda is kell hatni, hogy az aránytalanságokat megszüntessük. Problémát jelent az othelló kérdése. Én a magam részéről direktermőellenes vagyok, a legteljesebb mértékben el.kell Ítélni, hogy még mindig problémát jelent és jelentős területeink vannak ahol noah szőlő terem. Máskép kell kezelni az othelló kérdését a noah szőlő kérdésétől eltérően. Jó lenne az illetékes szervek felé olyan intézkedést tenni, hogy az othelló szőlőt ne vágjuk ki mindenütt, pl. ha a jövedelemelosztásra gondolok. A megye szőlőtermő területében 4^5 ezer hold, amely othellő szőlő termő területtel bir.. Ez az összterület 18 százaléka. Itt ha 2o mázsás termést veszek figyelembe, az 9o ezer mázsa. Helyes volna az othelló szőlő arányát megfelelően javítani, kérem a Végrehajtó Bizottságot, tegyen az illetékesek felé megfelelő javaslatot. i —•— Iknmt mnrant levtfár