MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.

2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 28. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve (hiányos) 1961. november 28. - Oldalszámok - 28. őe. 4. o.

Putnoki elvtárs összefoglalója* Először a kérdésekre válaszolnék, Rabecz elvtárs felvetette, hogy Tito mit mondott Bnver Hodzsáról. Tito azt azért mondta, mert Tito. Ő nemcsak Hodzsáról, hanem a Kinai Kommunista Pártról is mondott hasonló dolgokat. Most a kettőt nem kell összeházasítani, hogy igaza volt-e vag^y nem volt igaza. Azt hiszem Titónak nem volt igaza, mégpedig azért nem, mert ha ott a kommunista pártok vezetnek, akkor eleve másképp vetődik fel a kérdés és Tito nem ilyen vonatkozásban veti fel. Most eljutottak odáig, ho^y ott is a nacionalizmus talaján, itt is a nacionalizmus talaján állva, de a szocialista tábort egyformán becsmérlő álláspontra jutottak. Ennek törvényszerű következménye, hogy akár jobbra, akár balra térnek el a marxizmustól, letérnek a proletárinternacionalizmus talajáról. Titóék is azt mondják, hogy^ ők, akik egyedül vivták ki a szabadságot, Hodzsáék is azt mondják, hogy mit akar Hruscsov, amikor ők szilárdan az imperializmus ellen harcolnak. Azt gondolom, hogy az 56-os kijelentéseit és a mostanit Titónak nem kell figyelembe venni. Mk Másik kérdés, amit Horváth elvtársnő felvetett. A Dorkó elvtársnak w igaza van, hogy a szektarianizmus, dogmatizmus szovjetellenes, internacionalista-ellenes. Ezt nem kell különösebben megmagyarázni, mert erről tanácskozunk már itt ötödik órája. Azok az emberek, akii jelenleg nem látnak tisztán, azoknak meg kell magyarázni, hogy itt miről van szó. Az embereknek egy része megérti ezt a dolgot, de van egy másik része, aki nem érti meg. Mi általában elvi harcot folytatunk. Kétségtelen tény és ebben Dorkó elvtársnak teljesen igaza van, hogy az aki nem tud változtatni szemléletén odajut, hogy alkalmatlanná válik akár milyen vezető szeredet tölt be, mert a fejlődés gátjává, a fejlődés kerékkötőjévé válik. Az egyszerű embereknek meg kell magyarázni ezeket a dolgokat, de ugy kell megmagyarázni, hogy ez a szektarianizmus és dogmatizmus nem valamit bocsánatos bűnt jelent és nem is jelent dicsőséget és ha nem tud változtatni szembekerül a párt politikájával és azt hiszem ez az érthető része ennek, hogy a szektarianizmus, dogmatizmus, interna^^ cionalizmus és szovjetellenes. És aki erről nem tud letérni az is •W azzá válik. Itt van a Hodzsáék esete is, szovjetellenes, proletárinternacionalizmus-ellenes . Következő kérdés, hogy a nyugati kommunista pártok vezetői hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Azt nem tudom megmondani, hogy egy-egy vezetőnek mi jár a fejében. A nyugati kommunista pártok most a XXII. kongresszus után mindenhol központi bizottsági ülést tartottak és a XXII. kongresszus szellemében vitatták meg a szev mélyi kultuszt, Franciaországban és Olaszországban is. Általában egyetértenek a XXII, kongresszus irányvonalával, sőt a XX, kongresszus irányvonalával is. A nyugati pártok igy viszonyulnak ehhez a kérdéshez. "Van egy dolog, amit Suha elvtárs vetett fel, hogy a többi példa is ilyen megalapozatlan, vagy nem megalapozatlan-e mint ez? Bz ahhoz a szubjektivizmushoz sorolható, amiről itt beszéltünk. Mi történt ezzel az elvtárssal? Lehetséges hogy az én memóriám rossz. Volt egy taggyűlés a Gyöngyösi Építőipari Vállalatnál, ahol Őt nem választották meg titkárnak. Azt hiszem, hogy a XXII. kongresszus tanulságait itt ugy kell levonni nekünk, hogy ha valakit nem választanak meg, nem lehet ráerőszakolni az emberekre. Ez azért vetődött itt fel példaként, hogy szubjektiven nem lehet az embereket megítélni. Ha egy taggyűlésen azt mondják rá, hogy nem alkalmas titkárnak és látják, hogy a megyei laphoz elhozzuk | " •! II li <••» ttVéttáf