MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései (22.2.) 1961. február 4. - 1964. március 25.
2. doboz 1961. 02. 04. – 1964. 03. 25. - 27. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1961. október 26. - Oldalszámok - 27. őe. 43. o.
1 • - 19 Erre a sztálini tételre épitették fel azt a politikát, amely e politika alapján törvényszerű volt, amely meghamisodott a proletariátus diktatúrájának alkalmazásában, amely sokszor a diktatúrát a nép, a munkás ellen alkalmazta, nem tartotta tiszteletben a szocialista törvényeket, nem tartotta tiszteletben a néptömegek demokratikus jogait. Ez a szemlélet érvényesült a Szovjetunió belpolitikájában egészen Sztálin haláláig és ez alól a szovjet népet a XX. kongresszus szabadította fel, A XX, kongresszus inditotta meg a harcot a bal és jobboldali torzítások ellen, A XX, kongresszus volt az, amely nagy súllyal hirdette, hogy meg kell védenünk a marxizmus-leninizmus tisztaságát és ezért kétfrontos harcot kell folytatni mindenféle torzitással szemben. Eltelt 6 esztendő és a kétfrontos harc folyik és az eredmények azt mutatják, hogy a kétfrontos harc megerősítette a nemzetközi munkásmozgalmat, növelte a tömegek befolyását nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista országokban is. A kongresszust követően a Szovjetunió, a szocializmust épitő országokban, de a kapitalista országok forradalmi pártJ^ jaiban is milliók szabadultak fel a személyi kultusz és dogmatiz^W mus nyomása alól. Vbrosilov, Molotov, Malenkov, akik közül az egyik lo évig a Szovjetunió külügyminisztere, a másik a Szovjetunió első titkára volt azt mondják, hogy ez nem igaz. Azt kell folytatni, amit Sztálin csinált. Ezek az emberek szembeszegültek a XX, kongresszus határozatainak megvalósításával. Azt akarták, hogy vissza a merevségbe, vissza a törvénytelenségbe. Csak képzeljék el elvtársak, hogy az milyen hallatlan károkat okozhat és messzemenően kompromitalja a nemzetközi munkásmozgalmat. Ez az oka annak ? hogy a XXII, kongresszus amellett, hogy megtárgyalja a 2o eves programtervet, nagyban foglalkozik ezeknek az embereknek szemléletük, tervük leleplezésével. Másik ok. Azt hiszem nekem nem kell itt a Szovjetunióra hivatkoznom, maradjunk csak mi Magyarországon és egy kicsit a mi töri* ténelmünket idézve gondolkodjunk el a következőkről: Meg volt a qQl XX. kongresszus, egyszerű volt Magyarországon az, hogy a XX. kongresszus politikai irányvonalát kezdjük alkalmazni? Nem volt egyszerű. Nálunk 56-57-ben milyen harcot vivtunk, mert Eákosiék nem akarták magukévá tenni a XX. kongresszus politikáját. Nálunk sem ment könnyen. Kemény harcot kellett vivni elvtársak és nálunk ez a harc az ellenforradalomhoz vezetett és ez figyelmeztető az egész világ munkásmozgalma számára. Harmadik dolog. Emberek vagyunk egymás között beszélhetünk őszintén. Az emberek kényelemszeretők és ha lehet nem használják a fejüket, szeretnek kényelmesen élni. Ezek voltak Rákoslék, Ez volt a régi szektás vezetés, amit jól ismerünk, senkinek sem kellett gondolkozni, mert a Központi Vezetőség nevében Rákosi kiadta a parai csőt és azt végre kellett hajtani. Elvtársak! A szocializmust nem 1-2, vagy 3 ember épiti, ehhez kell a nép egészének minden tapasztalata. A szocializmus épitéséhez nem katona kell, aki kiad egy parancsot, hanem a gondolkozó emberek milliói kellenek. De mi szeretünk nem gondolkozni és kényelmesek vagyunk és igy még mindig meg van a balos dogmának, a szektás gyakorlat visszatérésének a lehetősége. Elvtársak! Nem szabad az ellene folyó harcot megszüntetni. Nemcsak nálunk nem szabad, hanem ezt a Szovjetunióban is csinálják. Hogyan lehet jellemezni ezeket az embereket? Én most nem a Kaganovicsról, Molotovról beszélek, hanem a köztünk élő ilyen emberekről, akik nem szeretnek gondolkozni, olyanokról, akik nem ~ szeretik az ujat, félnek az ujtol.
