MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.

1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 22. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. október 25. - Oldalszámok - 22. őe. 27. o.

- 11 v Pel lehet vetni a kérdést, hogy indokolt-e, vagy sem, A Politikai Bizottság számított arra, hogy feszültségek lesznek a J éves terv során. Nyugodtan megmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének részben a még elmaradt része, részben pedig a meglévő része, és a megszilárdítás! munka ezt feltétlenül igényeli* Termelékenyebb és hasznot hozó mezőgazdaságot akarunk, ez pedig be. ruházásokat igényel, 15 milliárddal emelkedett a vásárló erő 1957-hez viszonyítva, Ez nagy szám. Itt arról van szó, hogy ezekkel a feszültségekkel a Központi Bizottság és a kormány számolt, de az ezen kívül lévőket nem lehetett betervezni, mert szubjektivek voltak és ez nem is volt szükséges. Ilyent nem lehet betervezni éppen azért,,mert tervezhetetlen és mert szubjéktiv, ezért veti fel a Politikai Bizottság a figyelmeztetést, nem is azért, mart most már nagy bajok vannak, hogy nem lehet ezt, vagy azt kapni. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a 3 éves terv végével kiderült, hogy a beruházások tekintetében sok pénz fekszik a befejezetlen beruházások miatt nemcsák az iparban, hanem a mezőgazdaságban is, 0 A feszültség okai között azt is számításba kell venni, hogy bár igaz,,hogy a mezőgazdaság növénytermelési vonalán a termelési produktum megfelel a 12 %-os termelés emelésnek és ez nagy dolog. A feszültség okánál azt kell számításba venni, hogy hogyan nézünk ki az állattenyésztés vonalán. Az igaz, hogy még most ezen a téren nincs,baj, mert lehet kapni állati termékeket, de, hogy a jövőre vonatkozóan ne jelentkezzen ilyén baj, ehhez fel kell hivni az elvtársak figyelmét a párt egy másik határozatára, arra, hogy a közös gazdálkodás és a háztáji gazdálkodás dialektikus összhangja mit is jelent. Nem tudom, hogy világosan értik-e azt a dialektikát* A háztájiban az állattenyésztési szó szükségszerűen most ott helyezkedik el, hogy a gyors átállás következtében az egyéni gazdálkodás útjáról áttértek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, Tehát egy nyelven beszélnek a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezetben lévő kommunisták és igy tovább* Egy nyelven értik és beszélnek az üzemekben a norma kérdésében, mert sok esetben van ugy, hogy az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy népszerűtlen dolog foglalkozni a normákkal, mert mit szólnak az emberek, mi lesz a véleményük a pártról és a, ^ szakszervezetről. Azt hiszem ez helytelen felfogás, mert a normák rendezésénél egy alapos, megfontolt, rendszeres munkáról van szó, hogy a műszaki fejlődést kövessék a normák és ne legyenek olyan dolgok, hogy meg nem dolgozott munkáért fizessenek* Pl, az egyik gvárban felbuzdult a gyár igazgatósága és globálisan rendezték az összes normákat loo %

t fölé, melynek következtében a teljesités 13>o % fölött mozgott. Nem telt el két és fél hét újból 118-122 % fölött mozgott a teljesítés, Filágos, hogy igen is az üzemekben komoly tartalékok vannak, A technológiai fejlődés előre, haladásával állandóan, rendszeresen rendezni kell a normákat, hogy indokolatlan kifizetés ne következzék be. Azt hiszem, hogy a feladat nem annyira egyszerű a mezőgazdaság, a közigazgatás, és az ipar vonatkozásában, hogy egyszerűen elismerjük, hogy kell tenni valamit! Valami olyasmire lenne szükség, hogy bizonyos konstruktivitást elérná a dolgokban, Arról is kellene beszelni, hogy milyen intézkedéseket kellene tenni. Az nem elég, amit az egyik elvtárs mondott, hogy megmondtuk mindenkinek. Nagyon kell tudni beszélni az üzem vezetőségének, az üzem pártszervezetének és az üzemek más szerveinek is# I Heves sisgyej] . 1 Levéltár I