MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.

1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 21. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. szeptember 30. - Oldalszámok - 21. őe. 9. o.

~ 8 az állati termékek termelését. Az ipar és a mezőgazdaság az anyagi termelés e két legfontosabb ága illetve ennek termelési és önköltségi előirányzatai határozzák meg a nemzeti jövedelem emelkedését, AZ őrség nemzeti jövedelme 1965-ben az 5 éves terv végére több mint másfélszer akkor lesz, mint 1958-ban volt. A népgazdaság fejlődésének határozásakor alapvető kérdés megtalálni a nemzeti jövedelem elosztásának arányait. Az elosztás és a felhalmozás közötti arányok esetleg helytelen kialakítása torzulást okoz a népgazdaság fejlődésében. Ezek az arányok határozzák meg egyúttal az életszínvonal jelenlegi és jövőben emelkedő szinvonalat. Ka a nemzeti jövedelem jelenlegi színvonala mellett nagymértékben növekedik a fogyasztás részaránya, ez azzal a következménnyel járhat, hogy nem tudnánk bőviteni megfelelő mértékben a termelés növelését szolgáló állóalapokat, kevés marad a beruházásra és igy a következő evekben nem lehet majd emelni 9 az életszínvonalat, sőt esetleg figyelembevéve a lakosság számának emelkedését az életszínvonal csökkenésének nézhetnénk elébe. Természeteden a nemzeti jövedelem elosztásának arányainál az ellenkező hibák veszélye is fennáll. Ha ugyanis oly mértékben emelkedik a felhalmozás részesedés, hogy a nemzeti jövedelem már nem teszi lehetővé az adott évben a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Ez ugyanúgy súlyos hibamint az előbbi. Ez a hiba fordult elő 1951-től 1953.-ig. A VII. Pártkongresszus a nemzeti jövedelem elosztásánál abból az alapelvből indult ki, hogy a szocializmus építésével együtt k emelkedik a dolgozók életszinvonalatok is. Azonban figyelembe kell venni jelenleg elosztási arányait. Ismert tényező, hogy jelenleg fontosabb részaránya jut az állá alapok bővitésére a beruházásokra. Ez az állapot a továbbiakban nem tartható fenn,mert mint már mondtam ez a későbbi években meghiúsítaná a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében tervezett intézkedéseket. Éppen ez elkerülhető azzal, ha a nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztására jutó hányad lassabban, a beruházásokból fizetenÉk dő hányad gyorsabban fog emelkedni. Ugyanez az elv érvényesül a tervezett beruházások ösezvolumenén belül a termelés fokozását szolgáló beruházásokra és másrészt a lakosság kommunális, egészségügyi, kulturális ellátását biztosító beruházások rnegnatározásánál. A megyei^ tervjavaslatok kidolgozása és tárgyalása során különösen ezt az utóbbi elvet kell szemelőtt tartanunk. Tekintettel arra, hogy a megyei tanács beruházása között egészen kis részarányt képvisel a termelés fokozását szolgáló beruházások irányzata és azok túlnyomó többségét a kommunális, egészségügyi, kulturális fejlesztések. Az előzők figyelembevételével tudomá. sul kell venni, hogy a tanácsi beruházások volumene csak mérsékelt mértékben emelkedik, sjtőt egy-egy ágazatoknál csökken. Ezeknek a tényezőknek a mérlegelése késztette a megyei tanács Végrehajtó Bizottságát arra, a döntésre, nogy a szakosztályok által előterjesztett több mint 135 millió Pt összegű kereten felül beruházási igényből azt mérsékelve mintegy 86 millió Pt összegű igény, terjesztett az OT., illetve a Kormány elé. ) Heves megyei Levéltár