MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.

1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 21. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. szeptember 30. - Oldalszámok - 21. őe. 5. o.

_4_ Fejlesztésekre a helyi ipar a három éves terv során 9.741*000 Ft, beruházási hitelt használt fel. Ennek éves átlaga / 3.224.000 Pt. Pontosabb beruházások voltak a Finommechanikai 1 Vállalat szerelő csarnoka, a kerecsendi té±glagyár korszerűsítése, a selypi téglagyár bővítése és korszerűsítése, a káli üzem bővítése és villamosítása. Az élelmiszeripar a három éves terv során ágazati szinten 8,8 %~os termelési érték felfutást ért el. Az emelkedés a tervezettel szemben 15.211.000 Ft-ot tesz ki. Az élelmiszeripari ágazaton belül jelentős a húsipar felfutása éves átlagban 1.91 %-kal, de különösen a sütőipar termelésnövekedése még éves átlagban 2,24 %-kal növekedett. Jobban alakult volna az élelmiszeriparon belül a húsipar termelési tervének aránya, ha ebben az időszakban a felvásárlási tervek teljesítésében nem lett volna lemaradás, A felvásár^ lási tervek nem teljesitése következtében egyenetlen lett a W lakosság ellátása, mert nem tudtuk biztosítani megfelelően tőkehúst és töltelékáru-féleségeket. A sütőipar termelésében alkalmazkodunk kell a lakosság igényeihez. A kenyértermelés fokozatosan csökkent, ezzel szemben jelentősen emelkedett a süteménytermelés. Biztonságosabbá tette az ellátást a Gyöngyösi Kenryérgyár és a Hatvani Sütőüzem rekonstrukció üzembehelyezése. A sütőipar által termelt termékek mennyiségileg megfelelnek az igényeknek, minőségileg azonban nem. A minőségi romlásnak okozója egyrészt, hogy sütőiparunk nem rendelkezik a megye minden területén sütéshez szükséges megfelelő kemencékkel, másrészt pedig az iparágon belül nem elég körültekintő a munkaszervezés, nem tartják be az előirt technológiai utasításokat. A szeszipar és szikvizipar termelési érték felfutása éves átlagban 2,b3 %-os volt. A szeszipar többtermelését gátolta agyrészt az a körülmény, hogy a tervezett időszakban nem volt lehetséges a korszerű szeszfőzde beindítása, másrészt Q a termelést az ágazatilag illetékes főhatóság kontingentálta. A szikviz termelés növelését befolyásolja, hogy a meglévő üzemek szétszórtak, igy bővítésre alkalmatlanok. E tekintetben uj beruházással kell növelni a szikviz termeléséhez szükséges kapacitást, hogy a lakosság igénye e tekintetben is kielégítést nyerjen. Az élelmiszeriparban a termelékenység látszólag kedvezően alakult. Szakágazatonként az általános növekedés 2,1b %-os. Meg kell azonban mondani, hogy ez az emelkedés elsősorban, például a húsiparban az adott kapacitás termelési értékemelkedéséből, mig a sütőiparban a magasabb termelési értéket képviselő sütemény-termelés felé való eltolódásából adódik. A három éves terv során az élelmiszeripar 18.097*000 Ft. bei ruházást kapott. Ebből leglényegesebb létesítmény a Gyöngyösi Vágóhid, a gyöngyösi kenyérgyár, a hatvani sütőüzem és az ^egri szeszüzem uj telepe, / Heves megyei! L f-evéftár f