MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.

1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 20. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. április 21. - Oldalszámok - 20. őe. 57. o.

I - •• A lakosság társadalmi hozzájárulásánál?: évenkénti alakulását vizs­gálva azt állapithatjuk meg, hogy a lakosság nemcsak anyagilag, vállal évről-évre nagyobb feladatokat^ hanem társadalmilag sem riad vissza az áldozatoktól, hogy lakóhelyét minél jobban fejlesz­sze. Ezt bizonyltja az, hogy mig 1957. évben a megye lakossága 776.ooo Ft értékű társadalmi munkát végzett, addig 1958, évben már 2.395.ooo Ft értékűt, 1959. évben pedig a társadalmi munka értéke meghaladta a 4 millió Ft-ot, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a megye minden egyes lakosára 13 Ft értékű^társadalmi hozzá­járulás jutott, A teljes.itett társadalmi munka értéke 8o.5oo mun­kanapnak felel meg. A társadalmi hozzájárulás tekintetében 1959- évhen példamutató munkát végzett Gyöngyös város, ahol 1,614*ooo Ft voltba társadal­mi munka értéke, Nem mindenütt használják ki azonban a társadalmi munka politikai nevelő és Ösztönző hatását. Pl. a ipétervásárai A járás községei együttesen csak 132.ooo Ft értékű társadalmi mun™ kát teljesítettek,, Nem számolhatunk be kedvező eredményekről a helyi anyag felhasz­nálása területén. Itt növekedésről alig beszélhetünk. 1957. évben pl. a felhasznált helyi anyag értéke 456.ooo Ft meghaladta az 1959. évit. Az 1958. évi 341.ooo Ft értékű helyi anyag felhaszná­^ lásihoz viszonyitva azonban, az 1959. évi eredmények jobbak. A saját anyag felhasználása, illetve a források felkutatása terü­letén tanácsaink nem fejtenek ki kellő aktivitást. Nem ismerik fel ennek óriási jelentőséget, tekintve, hogy központi keretből község­fejlesztési feladatok megvalósítására csak mintegy 5o $-ban bizto­sítanak anyagot. Különösen a városok hanyagolják el az anyag biz­tositásának ezt a módját, mert 1959. évben nem terveztek és nem is használtak fel helyi anyagot. Ezen a téren a^legjobb munkát a hevesi és a pétervásárai járás községei végezteék. Községi és városi tanácsaink évről- évre nagyobb gonddal^állitjá^ össze - a lakosság közvetlen javaslatai alapján - a községfej le sü­tési terveket, természetesen mérlegelve az adott anyagi lehetősé­geket és a kivitelezési kapacitás biztosítását. A tervév folyamán mindent megtesznek a tervek teljesítése érdekében. Ezt bizonyitja a tervek teljesitésének évenkénti alakulása is. Tanácsaink 1955* évben gl. a községfejlesztési tervet 45 $-ra, 1956. é^ben 46 $-ra, 1957. évben 6o fa-ra, 1959. évben viszont már 81 #-ra teljesítették. A teryteljesités alakulásával párhuzamosan növekedett a községfej­lesztési kiadások összege is. 1955* évben a községfejlesztési fel­adatokra csak mindössze 5.o9o.ooo Ft-ot, 19-56. évben 2o millió Ft­ot, 1957. évben 17 millió Ft-ot. 1959. évben pedig már több mint 36 millió J?t-ot fordítottak. Fonti összegből tanácsaink - számos, a lakosság szempontjából nagy­jelentőségű - létesitményt épitettek, illetve ujitottak fel. 1 ujgjfc^J

Next

/
Oldalképek
Tartalom