MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.

1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 20. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. április 21. - Oldalszámok - 20. őe. 27. o.

- 9 kellett felépíteni. Ez a költség sokszorosan meghaladja a tervezési költségeket. Vagy például az atkári kultúrház, amely hozzáértő szakemberek szerint statikailag nem megfelelő és néhány év alatt életveszélyessé válhat. A községfejlesztési tervek készítésénél, noha általában javult a helyzet, figyelembe veszik a lakosság véleményét és a tanács hatáskörét nem sértik meg többnyire, mégis vannak jelentős hiányosságok, amelyek megszüntetésére a megyei, járási és a közsé_ gi tanácsoknak megfelelő intézkedéseket kell kidolgozniuk. A megyei tanács Végrehajtó Bizottsága a szükséges állami intézkedéseket meg fogja tenni, hogy a tanácsdemokrácia megsértése ne forduljon elő sem a Végrehajtó Bizottság, sem annak vezetői részérol. 2./ A községfejlesztési alap forrásai A községfejlesztési tervek pénzügyi forrásait az 1958. évi 7« számú törvényerejű rendelet a következőképpen határozzameg: a/ A lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás. Ez 1959-ben 11 99o ooo Et volt. A vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a jövedelemadó fizetésére kötelezett lakosság terhére 2o % maximális kulcsot állapithat meg a tanácsülés. 1959-ben minden község készitett községfejlesztési tervet, átlagosan körülbelül lo %-ot állapítottak meg. Sok községben a maximális 2o %-ot, néhány községben azonban, mint pl, Bekölce községben mindössze 6 %-ot hagyott jóvá a községi tanács. Ebből az következik, hogy ebben a községben községfejlesztési célkitűzések megvalósítására 51 ooo forint állt csupán rendelkezésre, amelyből jelentősebb létesítményeket megvalósítani nem tudtak. A községfejlesztési hozzájárulást a lakosság szinte ellenvetés nélkül fizeti. Ezt mutatja az, hogy a 11 millió forintos előirányzatból lo 963 ooo Ft-ot szedtek be községi tanácsaink mmmmmmmmtmmmmm HtvmMQyw