MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1988. április. 28.

742. ő. e. (41. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. IV. 28. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; tájékoztató a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában kialakult helyzetről; pártból való törlés; javaslat Szuromi Jánosnak az MSZMP Eger Városi Bizottsága Gazdaságpolitikai Csoportjába politikai munkatárssá történő kinevezésére; javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Gacsal János); javaslat a városi pártbizottság politikai munkatársa felmentésével kapcsolatos állásfoglalásra (Szalay Attila); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Czövek Pálné). - 2. Jelentés a termelőegységek munkájának év eleji tapasztalatairól, különös tekintettel az új szabályozás érvényesülésére. Javaslat a pártszervezetek ez irányú feladataira. - 3. Tájékoztató a IX. Országos Úttörővezetői Konferencia határozatainak időarányos végrehajtásáról. - 4. Tájékoztató az 1985. évi városi pártértekezlet óta eltelt időszak fejlesztési, és beruházási eredményeinkről. - 5. Javaslat a városi pártbizottság 1987. december 11-én elfogadott hatásköri listájának módosítására. - 6. Különfélék.

Ugyanakkor az abszolút számok az elmúlt három óv eredményeiről önmagukban nem sokat mutatnak. 1984 óv végén került összegzésre az a teljeskörü, minden településre kiterjedő reprezentatív felmérés, amely a VII. ötéves tervben a lakosság által megvalósításra javasolt fejlesztések és létesítmények körét ós fontossági sorrendjét mutatja. Ebben a sorrendben az első két hslyre mindenütt a lakásépítés és az egészségügy került, de a kisebb községekben az egészségügy fejlesztésének igénye meg is előzte a lakásépítést. Ez utóbbit a számok tükrében vizsgálva megállapíthatjuk, hogy lakónépességünk 128 ezer fő körüli stagnálása mellett Egerben 1456, a községekben 815 a nettő lakásszám növekedés

, ami több mint 5 %-os emelkedést jelent az elmúlt három évben. A növekedés 10 %-át állami erőből valósítottuk meg. A közműhálózat valamennyi ága a lakásszám dinamikáját meghaladóan bővült, hiszen 11 község került az ivóvízhálózatba bekapcsolásra, a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma közel 2200-al, vagyis több mint 15 %-kal nőtt, a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma pedig elérte a 17 ezret, ami közel 40 %-os ellátást jelent• A közműhálózati igény felmérési rangsorolásával teljesen szinkronban a legnagyobb fejlesztés a telefonhálózatot érintette. Egerben 100 lakásra 25,8 db készülék jut, ami az országos átlag 178 %-a, a községekben pedig 100 lakosra 9,2 beszélőhely jut, ami szintén nagyon jó arány országos szinten. A több mint 2400 új készülék felszerelése mellett 8 községet kapcsoltunk be a crossbar rendszerbe. A települések ellátását szolgáló kiskereskedelmi egységek alapterülete 5,9 %-kal nőtt, az összterülete ugyan elérte a 67 ezer négyzetmétert, ami egy főre számolva jó átlag, de még mindig differenciált a területi eloszlás. Pl. Mig Párád és környéke 3 új üzlethelyiség és több pavilonnal bővült, addig Tarnalelesz ós környékén alapterület növekedés nem volt.