MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

minőségi hibái, gyapjúszövet, bőralapanyagok és habszivacs hiánya, stb. - illetve az import-anyag beszerzési korlátozások. Ebben az évben is gondok voltak a kooperációs és szállitási fegyelem terén, a vállalatközi kapcsolatokban. A vállalatonként! exportérdekeltség "tulhajtása" miatt az alapanyaggyártók előbb a saját exportkötelezettségeik teljesitésóre törekedtek, ez pedig kedvezőtlen helyzetbe hozta a magasabb feldolgozottsági fokú termékeket előállitó gazdasági egységeinket. /Mátravidéki Fémmüveket, KAEV lo sz. Gyárát, Ruhaipari Szövetkezetet stb./ ^

z termelésnövekedése várhatóan az ipari átlagon felüli lesz. Az év második felében megkezdődött és ma is folytatódó lakossági felvásárlások következtében cementből 21 %-kal, égetett téglából és cserépből több, mint lo %-kal termelnek többet épitőanyagipari egységeink, mint az előző évben. Az ágazathoz tartozó Parádi Üveggyár termelése mind a bázistól, mind a tervtől elmarad. Okai részben a romló külső ós belső piaci körülmények, részben a belső problémák, /igy pl. selejtnövekedés, fizikai létszámcsökkenés/. A kivitelező építőipar termelése az állami vállalatoknál az előző év szintjén, a szövetkezeteknél 8-13 %-kal magasabb szinten várható, éves terveiket mindkét szektorhoz tartozó egységek teljesíteni fogják. A területen jelentkező építési igények kielégítésében feszültség ebben az évben nem volt tapasztalható. A nagyobb vállalatok megyén kivüli munkákat is végeznek, az EKÉV pedig Tengiz-i munkára is vállalkozott. Az építőipari munkák minősége tovább javult. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelése mintegy 5-6 %-kal marad el a tervezettől, várhatóan az előző évi szinten alakul. A szántóföldi növénytermesztésben a kalászos gabonafélék vetésterülete 7,5 %-kal volt kevesebb, mint 1986-ban. Mintegy 8 %-kal csökkent a buza vetésterülete /7 719 ha/. Az őszi árpa termesztése visszaszorult, a tavaszi árpa termőterülete háromszorosára emelkedett / 738 ha /.A buza 3 447 kg/ha átlagos hozama 7 %-kal volt kevesebb az előző évitől. A terméskiesések a kedvqzőtlen időjárási viszonyoknak tudhatók be.