MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger város tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. Dr.Molnár Miklósné et. utalt a megyei helyzetre az 1988. évi népgazdasági terv készitésével kapcsolatban a kormányprogrammal összefüggésben. Növelni kell a termelő beruházásokat, és a nem termelőt csökkenteni. Ezekkel a követelményekkel összefüggésben a központilag szabályozott fejlesztési célú forrásokat a megye egészében 34 %-al csökken, az éves előirányzatokhoz a következő években a fejlesztési lehetőségek hasonló ütemű lesz. 1988-90-ben 3 éves ütemben 40 %-al csökkennek a szabályozott források. A településfejlesztési célkitűzések lelassulnak. A tanácsok ennek a megváltozott körülménynek megfelelően állitják össze 88 évi tervüket. Át kell gondolni a VII. ötéves terv feladatait is, az anyagi feltételek szűkülésével növekszik a helyi tanácsok döntési szabadsága. Olyan célkitűzéseket tűznek ki, amelyek a legszélesebb rétegek ellátását szolgálja. Döntési szabadság azt is jelenti, hogy nagyobb mértékben kell a lakosság véleményére támaszkodni. A községekben kisebb a fejlesztési célkitűzés, törekedni kell arra, hogy megvalósuljanak azok a fejlesztési feladatok, amik érezhetően javitják a lakosság hangulatát. Érdekeltségi bevételek lassabban folynaK be a községekben, a városok jobban tudnak gazdálkodni ebből. Vidéken a leggyobb gondot a vizellátás jelenti, ezért kiemelt programként kezelik. Általános iskolák érdekében lényegében az eredeti terv szerint dolgoznak. Valamennyi iskola fejlesztése megindulhat. Lakásellátással kapcsolatosan három alapvető kiadás jelentkezik, növekedtek a a támogatási igények, a családi ház telek igények, és a szolgálati lakás igények. Igen jellemző visszavonulási terület, amely feszültséget jelent: az ut, járda kiépítésének üteme lelassul, az orvosi rendelők épitése is visszafogott, az általános iskolák megvalósítási üteme differenciáltan változnak.