MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. október. 14.

734. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. X. 14. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártalapszervezet létrehozására (ÉMÁSZ Egercsehi Kirendeltségén és a XII. sz. Általános Iskolában). - 2. Jelentés az MSZMP Politikai Bizottsága 1979. szeptember 11-ei - az egészségügyi ellátásról és fejlesztésének feladatairól szóló - határozata végrehajtásának tapasztalatairól. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat Eger városban az „Egri Városi Közösségi Televízió” önálló intézményként történő létrehozására, és folyamatos működtetésére. - 4. Különfélék: bűnmegelőzési tanács létrehozásának szükségessége.

A megyei kórház a terület ellátásában a legdöntőbb ötéves ciklust zárta. Nemcsak uj épületekkel és műszerparkkal bővült, de jelentősen javult a személyi feltételrendszer is. /melléklet 1/ Csökkent a kórházi és a kórházon kivüli ellátás elkülönülése, és előrelépés történt a szakmai szempontok egységes irányitásában a megelőzéstől a gyógyitáson át az utókezelésig, illetve a gondozás egészében. A városi és a községi tanácsok jelentős erőfeszitéseket tettek és tesznek az egészségügyi intézmények fejlesztése és a működési feltótelek biztositása érdekében. Fejlődött és következetesebbé vált a párt-, az állami - és társadalmi szervek irányitó, ellenőrző tevékenysége. Ugyanakkor - az eredmények és erőfeszítések ellenére - az egészség megőrzésének, védelmének szükségessége nem tudatosult szóles körben, a lakosság egészségi állapota területünkön sem kielégitő. Oellemző az életformaváltozásból eredő hajszolt életmód, a dohányzás terjedése, a túlzott alkohol-és gyógyszerfogyasztás, helytelen táplálkozási szokások okozta el hizás, a testmozgás hiánya, egyes rétegeknél hiányoznak az ele mi higiéniai ismeretek is. Magas a táppénzesek, a rokkantak, az időskorúak, illetve az aktiv gyógykezelést nem igénylő, de szakszerű ápolásra, szociális gondoskodásra rászorulók száma, és ellátásuk szintén az egészségügyi intézményrendszer terheit növeli. Halálozási arányszámaink az elmúlt években magasabbak voltak az országos átlagnál. A halandóság különösen a 4o-59 éves korcsoportban nőtt, az emelkedés üteme gyorsult. A halálokok közül legjelentősebbek a keringési rendszer betegségei, a dagana tok, a balesetek, illetve az alkoholos eredetű szervi betegségek és elmezavar miatti károsodások. A halálozások növekedésében, az egészségi állapot romlásában a népesség öregedése is érezteti hatását. 1986. végére a lakosság 23-24 %-a elérte, vagy meghaladta a nyugdíjkorhatárt /Magasabb az országos átlagnál./