MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. szeptember. 16.
733. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. IX. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a Parádi Üveggyár gazdálkodásáról, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés az MSZMP KB 1985. november 12-ei és a megyei párt végrehajtó bizottság 1986. március 25-ei - a gazdaságpolitikai agitációról szóló - határozata végrehajtásáról. - 4. Javaslat pártalapszervezeti hatáskörök engedélyezésére és a városi pártbizottság hatásköri listájának módosítására. - 5. Különfélék.
A kedvező tapasztalatok mellett megállapítható, hogy több helyen még nem látják az agitáció e formájában rejlő lehetőségeket. Erre utal a kevés helyi kezdeményezésű szervezés, ós a pártnapok számában mutatkozó csökkenő tendencia. Fontos szerepet kaptak a pártszervezetek 26 %-ában működő politi kai vitakörök . Különösen a bér- és szociálpolitika, a gazdasági egyensúly, a gazdaságirányítás, a hitelpolitika témakörei váltottak ki élénk vitát. A szinvonalas foglalkozások - pl. Dohánygyár, Finomszerelvénygyár, Mátravidéki Fémmüvek - meggyőzően járultak hozzá a résztvevők agitációs készségének növeléséhez. Lényeges tapasztalat, hogy az alapszervezetek politikai érzékenysége döntően meghatározza, mennyit profitálnak az egyébként jól működő vitaköri formából. A városi VB. 1987. április 29-i határozata az agitátorcsoportok létrehozásáról, az agitátorklub kialakításáról érdemi segitséget ad a hatékonyabb vitaköri munka megteremtéséhez. Mind a pártnapok, mint a vitakörök eddigi tapasztalatai azt bizonyítják , hogy lényeges tartalékaink vannak ezeken a területeken A párt tömegoktatásban önálló témaként kerültek feldolgozásra a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai agitációjának feladatai. Az agitátorok és propagandisták rendszeres tájékoztatást kaptak gazdasági helyzetünkről és a soronkövetkező feladatokról, biztosítva ezzel a foglalkozásokra történő megfelelő felkészülést. A gazdaságpolitikai agitáció jól bevált fórumai voltak a pártós tömegszervezeti testületi ülések, taggyűlések, pártcsoportórtekezletek. Ezeken is gyakran kerültek napirendre a gazdasággal, a helyi tennivalókkal kapcsolatos kérdések. A szóbeli agitáció eredményes eszközei voltak a munkásgyülések, a munkahelyi tanácskozások, a küldött- és közgyűlések. Ezeken általában aktiv véleménycsere alakult ki, ahol megfogalmazást nyertek a helyi problémák, hiányosságok. Sajnos előfordult, hogy az őszinte problémafelvetésre nem kaptak megfelelő választ a dolgozók, s ezáltal veszítettek hitelükből ezen fontos fórumok.
