MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. augusztus. 26.

732. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. VIII. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Bóta János, Medve János, Koczka Gyula, Franczen József, Simon Ferenc, Csapó Istvánné); javaslat a bélapátfalvai nagyközségi pártbizottság titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Balogh Sándor, Bársony István); javaslat a Magyar Vöröskereszt Eger Városi Vezetősége elnöki és titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Juhász Erika, Molnár Gábor); javaslat pártfegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (Fejes János); javaslat a Heves Megyei Tanács Kórház Rendelőintézet főigazgató főorvosi munkakörét érintő állásfoglalásra (dr. Gyetvai Gyula); javaslat Vágó Ferencnének az MSZMP Eger Városi Bizottságából és a végrehajtó bizottságból történő felmentésével kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat pártalapszervezet létrehozására (új gimnázium és közgazdasági szakközépiskola); javaslat pártalapszervezet létrehozására és az alapszervezet titkárára (Kovács Imre, OMMF Heves Megyei Felügyelősége); javaslat kormánykitüntetésre (Simon Sándor - 2. Az MSZMP Eger Városi Bizottságának feladatterve a Központi Bizottság 1987. július 2-ai állásfoglalásában elfogadott gazdasági és társadalmi kibontakozási program végrehajtására. - 3. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezőinek alakulásáról és hatásukról a gazdasági egységek jövedelemtermelő képességére. Javaslat a további feladatokra. - 4. Intézkedési terv a párttagsági könyvek cseréjének lebonyolítására. - 5. Jelentés a Magyar Vöröskereszt Eger Városi Szervezete V. kongresszus óta végzett munkájáról. - 6. Tájékoztató a Bátori Bükkvidéke Mgtsz gazdasági és pénzügyi helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 7. Javaslat az 1987. II. félévi politikai évfordulók megünneplésére. - 8. Különfélék.

Igazán következetesen alkalmazott és eredményesen működő rendszer csak a Dohánygyárban van /"Dolgozz hibátlanul" munkamódszer/. Más vállalatoknak is voltak /és vannak/ próbálkozásai a minőségi munkavégzés anyagi ösztönzésére, de ezek rövid életűek voltak, következetessn nem kerültek vógigvitelre, illetve nem hatékonyak. A műszaki, közgazdasági szakemberek körében som mondható megfelelőnek az anyagi ösztönzés a munka minőségi tényezői általános kibontakoztatására. A vezetői prémiumfeladatok kiírásában még kevés helyen szerepel a normaóracsökkentést hozó műszaki fejlesztések illetve szervezési feladatok kitűzése,és a selojt csökkentése. Pozitiv példaként elsősorban csak a nagyobb termelő egységek hozhatók, szövetkezetek és a gyáregységek kevésbé. /Finomszerelvénygyér, Mátravidéki Fémművek, Borkombinát, Dohánygyár, Csepel Autógyár, MEZŐGÉP/ A 4.sz. táblázat néhány hatékonysági mutató alakulását tartalmazza az egyes ágazatokban. A leghatékonyabb ágazat területünkön - mint az előzőekben a példák között többször is utaltunk rá a gépipar. De az ágazaton belül is igen nagy a szóródás. Az adatokból kitűnik, hogy a könnyűiparban, ópitőanyagiparban és bányászatban néhány veszteségesen működő egység is volt. Az összképben kedvező, hogy az élőmunka hatékonyságát kifejező mutatók az elmúlt két évben javultak, ez pedig a minőségi tényezők - igaz, hogy csak lassú ütemű - kibontakozását, illetve a jövedelemtermelő képesség részbeni javulását jelenti. A vizsgált időszakban is csökkenő az eszközkihasználás, illetve az eszközhatékonyság a gépiparban, könnyűiparban és ópitőanyagiparban. Ez a folyamat már a VI. ötóvee tervidőazak éveiben is tapasztalható volt. Ennek egyik oka az alacsony műszakszám. /Ugyanakkor valószínű, hogy a vgmk-ek belépésével az eszközkihasználási mutatók a valóságostól kedvezőtlenebb képet mutatnak, hiszen a gépek egyrésze a második műszakban sem áll./ A minőségi tényezők kibontakozásánsk vártnál kisebb ütemében szerepet játszott sz is, hogy a gazdaságirányítás sgésze sem ösztönzött /vállalati jövedelem szabályozás, keresstszabályozás/, nem kónyezeritett eléggé az intenziv szakaszra való áttérésre.