MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. június. 24.

730. ő. e. (39. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. VI. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat titkári funkciót érintő állásfoglalásra (munkásőrség, Népújság, ELKO, Mátraderecske község, épületkarbantartó szövetkezet); javaslat egy éves bentlakásos pártiskolára az 1987-1988-as oktatási évben; tájékoztató fegyelmi eljárás indításáról (dr. Gyetvai Gyula). - 2. Javaslat a Központi Bizottság 1986. december 28-ai állásfoglalása és a megyei párt végrehajtó bizottság 1987. március 24-ei - a műszaki fejlődés meggyorsításával és a tudományos kutatás eredményességének fokozásával összefüggő határozata - végrehajtásával kapcsolatos feladatokra. - 3. Jelentés a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének helyzetéről. Javaslat a további feladatokra.

A fizetésképtelenné vált partnervállalatok a tsz-ek pénzforgalmát akadályozzák. /Pl. Minőségi Cipőgyár tartozása az istenmezeje! tsz felé/. Előfordul, hogy az éves gyártási kapacitás ugyan lekötött, de a szerződött fél a gyártmányt nem tudja fogadni. /Tarnalelesz, Bélapátfalva - rakodólap a Gázbetongyár részére/. Olyan tendencia ie megfigyelhető, hogy a jól jövedelmező melléküzemági tevékenységeket más megyék vállalatai a megyén belüli termelőszövetkezeteknek adják át, ugyanakkor Heves megyei ipari vállalatok erre nem törekszenek. /Pl. gépcsomagoló eezközök gyártása, - Mezőgép, Vilati, Óbuda tsz/. A kiegéezitő tevékenység aránya az összes tevékenység termelési értékén belül termelőszövetkezetenként nagy szóródást mutat. /Lásd: l.sz. táblázat/, 1,4 %-tól /Egerszólát/ 77 %-ig /Mátraderecske/ változott 1986-ban. Átlagban a 17 tsz-nél 37,4 %-oe volt a kiegészítő tevékenység aránya a termelési értéket nézve, amely lényegesen meghaladta a megyei 54 tsz 29,5 %-os átlagát. Ez elsősorban a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságokból fakad. Az 1987. évi tervszámokat nézve megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek a kiegészítő tevékenység szerény csökkentését tervezik, főleg a beszűkült piaci lehetőségek és a központi szabályozás visszafogó hatása miatt. A termelőszövetkezetek a melléküzemági tevékenység keretében nagyobb részt termelő jellegű /ipari/, kisebb részt szolgáltató munkát végeznek, /lásd 2.sz. táblázat/. Az ipari tevékenységeken belül volumenében meghatározó az építőipari, fafeldolgozói, varrodai, míg a szolgáltató jellegűek közül a szállítási és belkereskedelmi tevékenység. Az igen sokrétű tevékenységeket elsősorban saját telephelyeken, de kihelyezett, olykor megyén kívüli, esetleg budapesti telephelyeken is folytatják. Az utóbbi években a megyén kívüli munkahelyeket fokozatosan visszaszorítják /kivétel a jól jövedelmezőek/, így a szakmai irányítási, ellenőrzési lehetőség Javult, ezzel a munkavégzés hatékonysága is nőtt.