MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. április. 29.

728. ő. e. (39. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. IV. 29. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Kósa Gyuláné, Szabó Imre); javaslat fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatos állásfoglalásra (Szilvásy István); javaslat pártalapszervezeti titkári funkcióval kapcsolatos állásfoglalásra (Pócsai Dánielné, Bekölce). - 2. Jelentés a politikai vitakörök működési tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a város és környéke tömegközlekedési helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 4. Javaslat [az] MSZMP Eger Városi Bizottsága ügyeleti rendjére. - 5. Különfélék.

- 2 A foglalkozásokat általában havonként - előfordul, hogy kéthetenként vagy kéthavonként «•> szervezik. Ebben szerepe van a munkahelyi sajátosságoknak is. Egyes pártszervezeteknél előre meghatározzák a témát, a többség azonban - helyesen - az élet diktálta időszerű kérdéseket tűzi napirendre. Itt a téma aktualitása határozza meg a gyakoriságot. Kedvező változás, hogy 60 %-ban már az optimális 10-15 fő a résztvevők száma. A párttagok aránya általában 70 %, Foglalkozásukat tekintve a résztvevők 42 %-a fizikai dolgozó. Kevés a nő, és a fiatalok aránya. A vitakörök működésének személyi feltételei jók. A pártszervezetek ezen feladattal olyan elvtársakat biznak meg, akik felkészültségük, tájékozottságuk, helyismeretük, vitakészségük alapján képesek a foglalkozások szinvonalas vezetésére. A vitakörvezetők döntő többsége közép- illetve felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik. Mintegy fele, vezetőbeosztásban dolgozik, ami kedvezően hat a foglalkozások szervezésére. A pártvezetősógekkel való kapcsolatuk élő, az informácó-csere közöttük rendszeres. Tevékenységüket pártmegbizatáskónt végzik. Ezen kivül még több megbizatásuk is van, ami esetenként a körvezetői munka rovására megy. Képzésük, felkészítésük rendszeres, de kevés a módszertani segitsóg. Többségük felhasználja a "Politikai vitakör", a "Titkári tájékoztató" és a "Propagandista" kiadványait is. Egyre többen élnek a szemléltető agitáció eszközeivel - térképek, plakátok, hanganyag, videofelvételek - mellyel színvonalassá, agitatívabbá teszik a foglalkozásokat. Nehezen tudnak megfelelni a gazdaságpolitikai agitáció igényelte újszerű követelményeknek. A társadalmunkban tapasztalható rossz gazdasági közérzet, az intézkedések következetlenségei, az életszínvonal stagnálása megnehezíti a hatékony érvanyag kialakítását. Ebben is nagyobb segítséget várnak munkájukhoz. Az agitátorok megbecsülése még nem minden pártszervezetben megfelelő. Előfordul, hogy az év során nem is értékelik munkájukat. A városi pártbizottság 1987-ben kötelezővé tette a párttestületeknek a vitaköri munka értékelésót.