MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. április. 1.

727. ő. e. (39. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. IV. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Toriszky József); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Juhász József a MÉM Egri Erdőfelügyelőségénél, Patkó Zoltán a nagyvisnyói alapszervezetnél); javaslat a Szakszervezetek Eger Városi Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Csontos Sándor); javaslat az Egri Építőipari Szövetkezet elnöki funkcióját érintő állásfoglalásra (Forgács Károly); javaslat az alapszervezetek hatáskörét érintő állásfoglalásra; javaslat pártfegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (Kovács József); javaslat titkári funkciót érintő állásfoglalásra (Érsek István, Bekölce). - 2. Jelentés a középfokú oktatási intézmények tárgyi és személyi feltételeinek alakulásáról, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató a Parádsasvári Üveggyár gazdálkodásának helyzetéről. Javaslat a további feladatokra. - 4. Tájékoztató a termelőszövetkezetek zárszámadásának tapasztalatairól, az 1986. év gazdálkodásának eredményeiről, az 1987. évi célkitűzésekről. - 5. Tájékoztató a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól. - 6. Különfélék.

Meg kell említeni, hogy alaptevékenységünk eredménycsökkenésében igen jelentős az önköltség növekedése. /Költségek miatt./ - anyag ktg. 15.974 ePt-al több a termékösszetétel változásaiból adódó többlet technológiai veszteség miatt, - földgáz alapár emelkedés, - egyes import nyersanyagok áremelkedése, mindezek figyelembevételével jutottunk el oda, hogy Ker.Pol. alap támogatási kérelmet adtunk be, azon piaci pozícióink figyelembe vételével, ahol a fentemiitett tényezők objektív hatása értékelhetően jelentkezett. Ennek elfogadása tette lehetővé a vállalati összeredmény bi tositását. Ez nem más, mint a világpiacon elszenvedett árveszteségeink elismerése és kompenzálása. LÉTSZÁM. BÉR. JÖVEDELEM

: Vállalatunknál az ismert gazdasági nehézségek miatt évek óta nem tudjuk realizálni az elvárásnak megfelelő bért. Így az átlagkereset alacsonyabb a környezetünk vállalataiénál. Az ÜM-től mintegy 10-15 %-al, Ezt kívántuk változtatni 1986-ban, sajnos azonban ez ez évben sem sikerült. A szabályozórendszerekben lévő magas adósávok és az érdekeltségi alap megterheltsége a későbbiekben is gátja bérfejlesztésünknek, hiszen nem a manufaktúrák tevékenységének felfuttatását segitik. A keresetszintszabályozást választottuk, de a magas adóbefizetési kötelezettség miatt vállalatunk alaphiányos lett volna. Ezért egységes elhatározással az 1985* évi szigorított bérfejlesztéshez való visszahelyezését kértük, melyet az illetékes szervek engedélyeztek. így a bérfejlesztés 3 % volt, ténylegesen. . / .