MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. február. 4.

724. ő. e. (39. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. II. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre; pártvezetőség titkári funkcióját érintő állásfoglalásra; pártalapszervezet létrehozására és párttitkári funkcióját érintő állásfoglalásra; pártalapszervezet megszűntetését érintő állásfoglalásra; pártfegyelmi bizottsági tagsággal kapcsolatos állásfoglalásra. - 2. Jelentés az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1986-1990. évi középtávú káderutánpótlási és képzési tervének időarányos végrehajtásairól. Javaslat az 1987. évi kádercserékre. - 3. Tájékoztató az új vállalatirányítási formák működésének tapasztalatairól. - 4. Tájékoztató az 1987. év indításának tapasztalatairól Eger város gazdasági egységeiben. - 5. Javaslat a 1987. I. félévi politikai évfordulók megünneplésére. - 6. Különfélék: Németh László I. titkár szóbeli minősítése.

A tapasztalat az .hogy a vállalati tanácsok képesek a vállalati érdekek felismerésére és órvónyesitósére, s ha nem is viták nélkül, de jó kompromisszumokkal segithetik a népgazdasági törekvéseket is, a vállalati érdekek háttérbe szorítása nélkül. E tekintetben pozitív példaként külön is kiemelhetők a Finomszerelvénygyár, Dohánygyár, EKÉV. testületei. Ugyanakkor a döntések kialakításánál egyfajta óvatosság is tapasztalható, ami a gazdasági szabályzók nem elégséges stabilitásából fakad. Bizonyos területeken a piaci viszonyok sem a legkedvezőbbek a bátrabb döntésekhez. /AGRIA, Paródi Üveggyár, Épitőipari Vállalatok/ A stratégiai szintű döntések között szerepeltek továbbá az éves mérlegek jóváhagyása, eredményfelosztás, vezető munkájának minősítése, összességében a vállalat egészét érintő kérdések tárgyalása a jellemző. A testületi ülések vitájában a hozzászólók egyre jobban tul tudják tenni magukat az általuk képviselt részleg részérdekein. A vállalati tanácstagok tulajdonosi szemléletében egy jelentős - kedvező irányú - változási folyamat indult meg. Ma azonban általában még csak azoknál a dolgozóknál erősebb az azonosulási készség és a felelősségtudat, akik egzisztenciálisan is erőssebben függnek a vállalati gazdálkodási eredményektől. Ebből fakadóan több helyen van olyan vélemény, ami a vállalati tanácstagok közvetlen anyagi érdekeltségét és közvetlen felelősségét tartja szükségesnek. Az uj vezetőtestületek megalakulása azt bizonyítja, hogy a dolgozók tájékoztatása ós tájékozottsága szélesebbkörü lett, problémaérzékenységük növekedett. A kollektív és egyszemélyi vezetés uj arányai vannak kialakulóban. Azoknál a vállalatoknál, ahol közgyűlési forma funkcionál, párhuzamosság alakult ki a közgyűlés és a szakszervezeti taggyűlés között. A testületi ülések előkészítettsége megfelelő színvonalú. A legtöbb vállalatnál időben kiküldött irásos előterjesztéseket kapnak a testületek tagjai. Nem vált még általánossá a többvariációs előterjesztés.