MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. augusztus. 27.

716. ő. e. (38. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. VIII. 27. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Kiss János, Hegyi János, Kiss Tibor, Kovács András); javaslat az egercsehi községi pártvezetőség titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Kovács Gyula); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Kiss László, MHSZ); javaslat a Révai Nyomda Egri Gyáregység[e] vezetője funkcióját érintő állásfoglalásra (Kopka László); javaslat a Heves Megyei Tanács Kórház Rendelőintézet főigazgató főorvosi funkcióját érintő állásfoglalásra (dr. Gyetvai Gyula); javaslat kormánykitüntetésekre (Csorba László, Vancsó Jenő). - 2. Jelentés az építőanyag-ipari üzemek helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató a pénzügyőrség tevékenységéről. - 4. Különfélék: tájékoztató a Recsk nagyközségben lefolytatott megyei pártvizsgálat megállapításáról, a politikai munka főbb tapasztalatairól és a felelősség kérdéséről.

A területi pártmunka fogyatékossága, hogy az adott éKxtérségben dolgozó Rézérc Mü, Kőbánya, Állami Gazdaság és MÁV alapszervezetek kommunistáit korábban a járási PB. nem, mi pedig későn aktivizáltuk a szükséges és mind sürgetőbb politikai tájékoztató, felvilágosító munkára. A település konfliktusa megmaradt a községi alapszervezet asztalán. A többi kommunista kollektiva nem vállalt tevőleg részt a kialakult feszültség rendezésében. A gazdasági szervezetek szakmai és politikai vezetői nem, illetve csak később, kérésünkre vállalták a személyes fellépést, agitációt különböző fórumokon, illetve környezetükben, /pártfórumök, választói gyűlések, munkahelyi tanácskozások stb./ Tapasztalat számunkra, hogy a közigazgatási átszervezést követően nem tekinthetjük lezártnak, örök érvényűnek a szervezeti felépülésünket. A politikai szükséglet szerint folyamatosan és tervszerűen kell foglalkozni a szervezeti változtatások kérdésével, az irányitási rendszerünk továbbfejlesztésével. Recsken a nagyközségi pártbizottság szervezése olyan döntésünk volt, amelyet az élet uj jellemzői, változásai indokoltak. Idő kellett ahhoz, hogy a vezetésben megérlelődjön a felismerés, de 1985-ben - még a konkrét konfliktus felmerülése előtt - megkezdtük az ezzel kapcsolatos előkészitő munkát. A területi kádermunka nagy tanulsága és felelőssége, hogy munkánkat elvi alapokon nagy felelősséggel és következetesen kell végezni mindenkor és minden területen. Recsken és néhány más községünk közállapotában, közhangulatában észlelt feszültségek az elfogultságmentes, gyors és megalapozott intézkedést kivánják közvetlen területi kapcsolatainkban, ugyanúgy, mint Megyei Tanács személyzeti és kádermunkát végző dolgozóival való együttműködésünk során. Káderügyekkel összefüggő jelzések nagyobb felelősséggel épüljenek a városi szintű összmunkába. /vezetők minősitése, munkájuk véleményezése, erkölcsi, anyagi elismerése, párthatáskörök érvényesítése szintemként/ f