MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. augusztus. 27.

716. ő. e. (38. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. VIII. 27. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Kiss János, Hegyi János, Kiss Tibor, Kovács András); javaslat az egercsehi községi pártvezetőség titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Kovács Gyula); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Kiss László, MHSZ); javaslat a Révai Nyomda Egri Gyáregység[e] vezetője funkcióját érintő állásfoglalásra (Kopka László); javaslat a Heves Megyei Tanács Kórház Rendelőintézet főigazgató főorvosi funkcióját érintő állásfoglalásra (dr. Gyetvai Gyula); javaslat kormánykitüntetésekre (Csorba László, Vancsó Jenő). - 2. Jelentés az építőanyag-ipari üzemek helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató a pénzügyőrség tevékenységéről. - 4. Különfélék: tájékoztató a Recsk nagyközségben lefolytatott megyei pártvizsgálat megállapításáról, a politikai munka főbb tapasztalatairól és a felelősség kérdéséről.

Eger lakosságának bérfőzési igényét hivatott kielégiteni a Zöldért egri, újonnan létesitett szeszfőzdéje, amelyet a folyó évben helyeztünk üzembe, A szeszfőzdevezetők a szesztermeléssel, a forgalmazással és az adóztatással kapcsolatos rendelkezéseket betartják. Súlyos visszaélés, jogtalan szesz /pálinka/ eltulajdonítása nem volt megállapítható az elmúlt években. Két szeszfőzd® magánerőből készült és magántulajdonban üzemel: Dorraánd és Mátraderecske községben. A jövőben nem várható, hogy ilyen szeszfőzde létesülni fog. A lakosság részéről megnyilvánuló főzési kedv jó. A termelést és az adóbevételt illetően kedvező képet mutat a termelési eredmény. Több szeszfőzde műszaki berendezése korszerű vagy a követelményeknek megfelel, ugyanakkor előfordulnak még az 192o-as években létesitett szeszfőzdék is. Ezek műszaki berendezései elavultak, korszerűtlenek. Az üzembentartó nem, vagy kevésbé törődik a felujitással, arra hivatkozva, hogy a korszerűsítésre nincs anyagi lehetőség. Az engedély nélküli pálinkafőzők száma az utóbbi időszakban megcsappant. A családi életben bekövetkezett jobb anyagi lehetőség, az igényesség a minősági italok iránt, indokolja elsősorban, hogy a lakosságot kevésbé foglalkoztatja a "rizikóval járó" tilos pálinkafőzés. Terjedőben van azonban a legális uton előállitott pálinka házi kimérése, és ezzel járó gazdálkodási szabályok megszegése. A házi italmérés tényét nehéz bizonyítani, mert ha egy-egy helyiségellenőrzés során nem kerül elő a fogyasztók tartozását tartalmazó feljegyzési füzet, vagy ha a tetten ért tanuk vallomása nemleges, a bizonyitási eljárás megdőlt. A helyi tanácsi szervek tehetnének többet annak érdekében, hogy összefogással felszámolnánk vagy fékeznénk a rendellenes állapotot. Tanácsi szervek részéről az adatszolgáltatás ebben a kérdésben elenyészően kevés.