MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. június. 25.

713. ő. e. (37. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. VI. 25. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottsága titkárának funkciójából történő felmentésre (Simon János); javaslat a Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Berta István); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Ráczné Ludvig Piroska, idegenforgalmi pártalapszervezet); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Klavasch József, XII. körzet). - 2. Jelentés a bűnözés alakulásáról és a bűnmegelőzés helyzetéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a Bátori Bükkvidéke Mgtsz-ben lefolytatott pártvizsgálatról. - 4. Jelentés az 1985-1986-os pártoktatási és tapasztalatairól. Feladatok az 1986-1987-es oktatási évben. - 5. Tájékoztató az ÉTCSV mátraderecskei gyárában történt NEB vizsgálat tapasztalatairól. - 6. Tájékoztató az 1986-os év január és május közötti időszaka gazdálkodásának tapasztalatairól Eger városában. - 7. Különfélék.

A közel 15 millió Ft értékű állatvásárlás a termelőszövetkezet életében nagy horderejű és rendkivüli esemény volt. A döntés előkészítésbe kellőképpen nem vonták be a szakmai vezetést, időben nem tájékoztatták a pártvezetőséget, nem kérték ki a véleményüket. A Vezetőség döntéshozatala tulajdonképpen kényszerpályán született meg, és formálisnak tekinthető. Ez a tény is elősegítette , hogy a szövetkezeti demokrácia fórumainak jelentősége csökkent a szövetkezetben. Más esetekben is előfordult, hogy az elnök és a főkönyvelő olyan fontos kérdésekben is döntött, amely a Vezetőség hatáskörébe tartozott volna. A vizsgálat során meghallgatottak őszintén elmondták, hogy 1984-ben és 1985-ben az elnök gyengeségei egyre jobban felszinre kerültek, vezetési módszereiben hibák alakultak ki. Felróják az elnöknek azt, hogy az elnöki beosztáshoz kötött jogosítványokat kellőképpen nem használta, a hatalom jelentős részét átengedte a főkönyvelőnek. A termelőszövetkezet elnöke maga is megerősítette, hogy a főkönyvelő fontos pénzügyi kérdésekben nem kérte ki előzetesen a véleményét, de ő ennek ellenére vakon hitt a főkönyvelő intézkedéseiben. Az elnök tájékoztatta a vizsgálóbizottságot arról, hogy nem tudott a növendékállatok és egyéb eszközök 1984. évi felértékeléséről. A meghallgatottak véleménye szerint a szövetkezet elnöke elszigetelődött, kapcsolata romlott a többi vezetővel, és ugy tünt, mintha az elnök, a főkönyvelő, és a főkönyvelő élettársa, Móczó András külön utakat járna. Az elnök ebben az időszakban különösen kemény hangnemben kritizálta a növénytermesztés és a gépetés területét, és kevésbé marasztalta el az állattenyésztésben dolgozók munkáját. Általánossá vált a vezetők közötti belső feszültség, amely nem egyszer személyeskedésig fajult, mindennapossá vált a vezetők átirányítása más munkaterületre a főkönyvelő akaratának megfelelően.