MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. június. 25.

713. ő. e. (37. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. VI. 25. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottsága titkárának funkciójából történő felmentésre (Simon János); javaslat a Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Berta István); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Ráczné Ludvig Piroska, idegenforgalmi pártalapszervezet); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Klavasch József, XII. körzet). - 2. Jelentés a bűnözés alakulásáról és a bűnmegelőzés helyzetéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a Bátori Bükkvidéke Mgtsz-ben lefolytatott pártvizsgálatról. - 4. Jelentés az 1985-1986-os pártoktatási és tapasztalatairól. Feladatok az 1986-1987-es oktatási évben. - 5. Tájékoztató az ÉTCSV mátraderecskei gyárában történt NEB vizsgálat tapasztalatairól. - 6. Tájékoztató az 1986-os év január és május közötti időszaka gazdálkodásának tapasztalatairól Eger városában. - 7. Különfélék.

1985-ben véleményünk szerint nem kellően megalapozott szarvasmarha állománynövelést hajtottak végre.A mezőszentgyörgyi "Petőfi" Termelőszövetkezettől 480 db szarvasmarhát vásároltak. A vásárláshoz kellő pénzmennyiséggel nem rendelkeztek és a megnövekedett állatállományuk takarmányszükségletét nem tudták kielégiteni. Mindez párosulva az alacsony szinvonalu gondozói és vezetői munkával, komoly hátrányt jelentett a termelőszövetkezetnek. Az elmúlt években szinte elsorvasztották a háztáji gazdálkodást, s helyette holdanként 8 q búzát biztositanak földmegváltás cimén. Ennek bevezetése több mint másfél millió Ft veszteséget okozott a termelőszövetkezetnek. Kiegészitő tevékenységük sokrétű. Foglalkoznak lakatosipari tevékenységgel, van bedolgozó ágazatuk, varrórészlegük, szállitási tevékenységük, vannak szakcsoportjaik, s van külöldi vállalkozói tevékenységük. A kiegészitő tevékenységek fejlesztése nem kellően átgondolt, olyan tevékenységeket is inditottak, melyekhez a tárgyi és személyi feltételek nem voltak meg. Ilyen például a hegyaljai lakatosipari üzem. A kiegészitő tevékenységek összességében veszteséget okoztak a termelőszövetkezetnek. A készletgazdálkodás hiányosságai, a pénzgazdálkodás hiányosságai szintén nagymértékben hozzájárultak az eredménytelenség kialakulásához. A termelési értékhez ós az árbevételhez viszonyitva rendkivül magas az adóság állomány és a pénzügyi elkötelezettség. A terület eltartóképessége és a foglalkoztatottak létszáma között nincs meg az összhang. A 400 fős állományi létszám a termeléshez viszonyitva rendkivül magas és ezen belül a nem fizikai állományban dolgozók létszáma /90 fő/ túlzottnak mondható. Megállapítható az is, hogy a termeléshez viszonyitva rendkivül magas a munkabérköltség és az egy főre eső személyes jövedelem is. A vezetői munka hiányosságaihoz nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy az elnökválasztás óta nem alakult ki stabil szakemberállomány.