MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1986. június. 25.

713. ő. e. (37. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1986. VI. 25. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottsága titkárának funkciójából történő felmentésre (Simon János); javaslat a Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Berta István); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Ráczné Ludvig Piroska, idegenforgalmi pártalapszervezet); javaslat pártalapszervezet titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Klavasch József, XII. körzet). - 2. Jelentés a bűnözés alakulásáról és a bűnmegelőzés helyzetéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a Bátori Bükkvidéke Mgtsz-ben lefolytatott pártvizsgálatról. - 4. Jelentés az 1985-1986-os pártoktatási és tapasztalatairól. Feladatok az 1986-1987-es oktatási évben. - 5. Tájékoztató az ÉTCSV mátraderecskei gyárában történt NEB vizsgálat tapasztalatairól. - 6. Tájékoztató az 1986-os év január és május közötti időszaka gazdálkodásának tapasztalatairól Eger városában. - 7. Különfélék.

A bűnözés okait vizsgálva a hagyományos tényezők mellett mindazon társadalmi-gazdasági változások hatnak, amelyek különböző bűncselekmények elkövetését elősegitik, vagy lehetővé teszik. Az elmúlt öt évben súlyosbodtak a társadalmi beilleszkedési zavarok. Erősödtek az egoisztikus törekvések, a személyes lehetőségeket meghaladó igények kielégítésére irányuló tevékenység. Lazult az állampolgári fegyelem, gyengült a társadalmi-közösségi ellenőrzés. Mindezen tényezők és tendenciák léte mellett továbbra sem elhanyagolható motivum az alkohol. Hatását elősegíti a kiadott italmérési engedélyek nagy száma, ugyanúgy mint a kényszerelvonásra irányuló erélytelen hatósági munka. A válások számának emelkedése, a csonka családok és hátrányos helyzetű gyermekek számszerű növekedése mellett egy fontos nevelési lehetőséget, a családi nevelés beilleszkedést segitő funkcióját is veszélyezteti. Az oktatási rendszerre, különösen az alsó és középfokú oktatási intézményekre fokozóttteher és felelősség hárul, melynek megfelelni objektív és szubjektív okok miatt nehezen tud. Mindez nagyban elősegíti a közmorál, a munkamorál további romlását, az alapvető emberi és társadalmi értékekhez való viszony alakulását. A gazdasági életben bekövetkezett változások, az uj tipusu gondolkodásmód nemcsak a dinamikus fejlődést segiti elő, de utat enged a ko rrupciónak, a szabálytalanságoknak, törvénytelenségeknek. Az elnéző, esetenként az ilyen tipusu tevékenységben érdekelt vezetői magatartás nemcsak a közélet tisztaságát veszélyezteti, de elősegítheti a továbbiakban a gazdasági és közélet elleni bűncselekmények szaporodását. Városunkban is alacsony színvonalú az állami ellenőrzés. A számvitelben, bizonylati fegyelemben, vagyonvédelemben tapasztalt lazaságok is lehetőséget teremtenek a szabálytalanságokra, a bűnelkövetésre. A bűnözés közvetett okaként jelölhető meg, hogy nincs egységes megítélés, nincs olyan közvélemény, amely egyértelműen és hangosan elitélné a bűnözést. Mindemellett ez a közvélemény nehezíti az egyszeri bűnelkövető "igaz útra" térését, a társadalomba való visszailleszkedését.