MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1985. május. 2.

696. ő. e. (36. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. V. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat Racskó Gyulának igazgatói kinevezésére a Heves Megyei Beruházási Vállalathoz; javaslat a TSZKER pártalapszervezete titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Víg Sándor); javaslat a NEB Eger városi elnöki funkcióját érintő állásfoglalásra; javaslat az Eger Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjaira; javaslat pártból való törlésre (dr. Paulik Ferenc). - 2. Jelentés az Istenmezejei Béke Mgtsz gazdálkodásának tapasztalatairól, a tsz pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedésekről. - 3. Jelentés a megyei pártbizottság 1982. december 15-ei, a járási pb 1983. május 19-ei és a városi pb 1983. április 20-ai - az állami oktatásról szóló - határozata végrehajtásának helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 4. Javaslat a pártrendezvények megtartásával összefüggő néhány kérdésre. - 5. Különfélék: tájékoztatás tanuszoda építésének tervéről; delegáció Csuvasiába.

Termelőszövetkezetünknek mezőgazdasági alaptevékenységből megélni - az alakulástól kezdve - nem lehetett, ezért nagyon korán jelentkezett a melléküzemági tevékenység szükségszerűsége, így alakult ki a fafeldolgozás, épitőipari tevékenység, fuvarozás-szállitás, vörös salak kitermelés; mindazok a tevékenységek, amelyek hosszútávon biztosították viszonylagosan magasabb nyereség képzést és a megélhetést. A melléktevékenységben keletkezett magas nyereség lefedezte az alaptevékenység veszteségeit. Növekvő árbevétel mellett is 1982. végére jelentősen csökkent a termelőszövetkezet nyeresége. Érezhető volt a beszűkülés, sürgetővé vált ujabb, jövedelmezőbb tevékenységek keresése, illetve az alaptevékenység olyan irányú fejlesztése, amely várhatóan hosszabb távon is támogatottá válik. 1983-ban a már 1980. óta bajlódó építési ágazatnál vált kritikussá a helyzet. 1981-82-ben a nagyarányú faszerkezetéé épités - amelynek gyártója a faipari ágazat volt lefedezte a hagyományos építészeti részen képződő egyre növekvő veszteséget. A beruházásokat visszafogták, felújítások is korlátozás alá estek, így a korábbi 20-26 milliós építési ágazat 6-7 millió árbevételt produkált, azt is több milliós veszteséggel. Szétaprózott munkákon, meszsze a termelőszövetkezet telephelyétől, nem megfelelő vezető szakemberrel végezte munkáját. Egyéb ágazatoknál is, ha nem is ennyire kritikus helyzet alakult ki, de pozíciójából, nyereségtermelő képességéből nagyon sokat veszített. így a faiparnál jelentkező áremelések kedvezőtlen piaci pangást idéztek elő, míg az elvonások növekedése és energiahordozók árának emelkedése a fuvarozásnál és a salak kitermelésnél jelentett jelentős nyereség kiesést.