MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. november. 16.

664. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. XI. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MSZMP Eger Városi Pedagógus [Párt]bizottság[a] titkári funkcióba választással kapcsolatos állásfoglalásra (Kiss József); javaslat pártfegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (dr. Nagy Sándor). - 2. Jelentés a MEFAG pártalapszervezetének a termékszerkezet korszerűsítésére, az exportképesség és a munkafegyelem javítása érdekében végzett munkájáról. - 3. Jelentés a Budapesti Bútoripari Vállalat VII. sz. gyáregységének exportfejlesztő beruházásáról, az exporttal kapcsolatos feladatokról. - 4. Pártszervezetek 1983. évi minősítése: Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat; VILATI pártvezetősége; Heves Megyei Gyógyszertári Központ; Egri Autójavító Vállalat. - 5. Különfélék: a november 7-ei koszorúzás tapasztalatai.

A gyors kivitelezésnek és a piaci előkészítésnek köszönhetően már 1983-ban 7 millió Ft-al járul hozzá az export növeléséhez. Az exportnövelő beruházás fontosabb adatait az 5.sz. melléklet tartalmazza. Az export növelését segítette 1983-ban két külkereskedelmi vállalat megbizása. és versenyeztetése, termékeink értékesítésével. A tőkés isport részaránya a fagazdaságban népgazdasági szinten igen kedvező, ami tovább erősiti az export érdekeltségünket. A vállalat tőkés gép, alkatrész importja az utóbbi években folyamatosan csökken, a nettó devizahozam szinten van. A devizakitermelés kedvező. Részletes adatokat a 6.sz. melléklet tartalmaz. Előkészítés alatt van a tőkés gépexport. Az import kiváltás hosszútava vállalati statégia. A fürészüzemi rekonstrukció során lo millió Ft értékben gyártottunk gépészeti berendezéseket a tőkés import csökkentésére. A Gépgyártó Üzem által termelt egri faapritógépek, előtét-kazán, a Gépjavító Üzem alkatrész gyártása 1983-ban 25 millió Ft tőkés importot helyettesit. Konszignációs raktárt létesítettünk a Cummins motorok és a. BERGER cég HlAB-daru alkatrészeinek forgalmazására, melyeknek gyártására is belföldi vállalkozókat szervezünk. Az importkorlátozás termelés csökkenést eddig nem okozott. Az import helyettesítése hazai gyártásnál nehezen indul és helyenként az igy előállított gyengébb minőségű termék drágább mint a korábbi import. A vállalat energiahordozó felhasználása 1977-1983 között a nagyarányú gépesítés, technológiai és szociális ellátás fejlesztés ellenére 2 /á-kal csökkent. Ehhez hozzájéírult a Felnémeten megvalósított fürészüzemi és Fagazdasági üzemi beruházások hőigényének faipari hulladékból való előállítása. A vállalati fejlesztésben megvalósított előtéttüzelő-kazánok segítségével a meglévő, eddig olajjal üzemeltetett kazánokat faapriték tüzelésűre alakítjuk át és üzemeltetjük több telephelyünkön, további lo referencia üzemeltetésben működik az országban. A gépjármüvek üzemanyag felhasználása ZIL tehergépkocsiknál 25 %-kal csökkent 1977-1983 között. A Felnémeti Fürészüzemben megkezdődött az évi 6ooo to fabrikettet előállító üzem építése, amely a fürészüzemi hulladékot magas kalóriaértékű korszerű fűtőanyaggá alakítja át. Folyamatban van a jármüvek egyrészének diesel-üzemüre történő átalakítása. A munkaí'ep;yelem javítása érdekében vép;zett munka A fizikai dolgozóink hagyományosan alacsony szakmunkás aránya az elmúlt évek erőteljes szakemberképzése ellenére sem változott. /7.8.sz.melléklet/. Az alacsony szakmunkás arány az igen mostoha körülmények közötti, nehéz fizikai munkát kivánó erdei munkával, az erdei munkahelyek szociális ellátásának más ágazatokhoz viszonyított elmaradottságával, a munka jellegéhez viszonyítottan alacsony bérezéssel függ össze. A faipari szakmunkásképzés országosan megoldatlan.Előrelépést jelent ezen a területen, hogy a műszaki ellátásban nő a több szakmával rendelkezők aránya. A szakmai továbbképzés szinvonalat az ebben az évben kialakított vállalati oktatási központtal kívánjuk emelni. »