MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. október. 5.
661. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. X. 5. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat párttitkárrá történő megválasztással kapcsolatos állásfoglalásra (Klinga György, munkásőrség). - 2. Jelentés a jövedelmezőség alakulásáról a város gazdálkodó egységeinél, különös tekintettel a népgazdaság pénzügyi helyzetét javító intézkedésekre. - 3. Tájékoztató Eger város gazdálkodó egységeinek 1983. I-VIII. havi tevékenységeiről. - 4. Tájékoztató az MSZBT tagcsoportok működésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 5. Egyebek: intézkedési terv a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint egyéni kérelmek, panaszok intézésének egységes rendjére és a fontosabb párt-, állami és társadalmi rendezvények koordinálására.
E mutatók alakulását városi párttestületek az V. ötéves tervidőszak végén értékelték. Megállapítható, hogy 1980. évtől a korábbi évekhez viszonyitva javulás tapasztalható, elsősorban az elfekvő készletek figyelemmel kisérése és értékesítése területén /OÉÁ. Kutató és T e rmelő Müvei, TANÉP, HAÉV, MEZŐGÉP, Bútorgyárak, Dohánygyár, stb./. A pozitiv tendencia mellett a lehetőségekhez képest még mindig alacsony az állóeszközök kihasználása, s változatlanul magasak a készletek. Csak gazdasági kényszer hatására tapasztalható a felesleges állóeszközök értékesítése, átadása /TANÉP, HÁÉV/; nem általános azok kiajánlása. A szabályozórendszer szankciói ellenére is^ akadálya a készletek csökkentésének: - a szerződéses és kooperációs fegyelem hiánya, az ebből fakadó magas befejezetlen és félkész állomány /KAEV, VILATI/, - az import lehetőségek csökkenése tartalékolásra késztet bizonyos készletekből. Az erőforrások másik összetevője:a munkaerő. A hatékony foglalkoztatás területén elért eredmények mellett, még szintén sok a mobilizálható tartalék a nyereség tömegének növelése érdekében. így pl: - a differenciált bérezés következetes érvényesítése területén. - A munkatermelékenység javulását eredményező ösztönző, teljesítményarányos bérezési formák bevezetése; erre pozitiv példák a gépipar területén tapasztalhatók, ellenpéldák pedig az építőiparban. - A munkaverseny mozgalom munkafegyelmet javitó, termelékenységet fokozó, nevelő hatásának kihasználása; a szocialista brigádmozgalom az elmúlt években már sok jó példát szolgáltatott /MEZŐGÉP, Dohánygyár, EKÉV, Borkombinát/. Összegezve: a vizsgált időszakban a jövedelmezőségi mutató javulását gazdasági egységeink elsősorban a nyereség tömegét növelő tényezők pozitiv alakításával, csak másodsorban a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználásával érték el. II. Gazdasági egységeink hozzájárulása a népgazdaság pénzügyi egyen súlyához: A népgazdaság belső pénzügyi egyensúlyához a 2. sz. melléklet szerinti ^nyereségtömegükből a mindenkori érvényes gazdasági szabályzók előírásainak megfelelően járultak hozzá vállalataink. Ipari ágazataink az ország külső fizetési egyensúlyához export tevékenységükkel az 5» sz. melléklet részletezése szerinti teljesítéseket realizálták. Az export értékesítés a legnagyobb értéket 1982-ben érte el: 1515 MFt volt, melyből 534- MFt /35,3 %/ nem rubel relációban került értékesítésre. Ugyanakkor termelési alaptevékenységükhöz ezek az egységek 397,5 MFt értékű tőkés importot használtak fel. Az egységek pártszervei és a város párttestületei a vállalatok és szövetkezetek export és import tevékenységét az utóbbi években folyamatosan ellenőrizték és a szükséges intézkedéseket megtették.
