MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. augusztus. 24.
658. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. VIII. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kiszely Béla, Hajas János); jelentés az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál lefolytatott pártvizsgálatról. - 2. Jelentés a város kereskedelmi és vendéglátóipari egységeiben működő pártalapszervezetek munkájáról, a Politikai Bizottság 1972. december 20-ai határozata alapján. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat az 1983. II. félévi politikai évfordulók megünneplésére. - 4. Különfélék: tájékoztatás úttörőtábor építéséről, iskolai tűzesetről, a megyei Vöröskeresztnél várható személyi változásokról.
A kereskedelem és vendéglátásban dolgozó kommunisták többségére a párt erkölcsi normáinak betartása, a megnövekedett követelményekhez igazodó magatartás jellemző, A pártalapszervezetek tudatosabban foglalkoznak a párttagság marxista műveltségének növelésével. Ennek hatása a párttagsággal járó kötelezettségek fegyelmezettebb vállalásában és teljesítésében tükröződik, ugyanakkor a lakossággal való foglalkozásban nem mindig jelenik meg. A pártalapszervezeF^tagságának nem számottevő hányada az, akik vétenek a szervezeti szabályzatban foglaltakkal, a párt normáival szemben. A XII. kongresszus óta 18 fő részesült pártbüntetésben, 2 fő kilépett a pártból. A kommunistákat a feladatok megoldásában egységes akarat jellemzi, a végrehajtást viszont a már emiitett hiányosságok nehezítik.A párthatározatokat a párttagság ismeri, azok egységes értelmezése és végrehajtása terén differenciált a kép. A pártegység teljesebb megvalósulása érdekében a vezetőségeknek jobban kell támaszkodni a pártcsoportokra, rajtuk keresztül erőteljesebb agitációt kell kifejteni, főként a hálózat területén. A pártalapszervezetek pártgazdasági munkája jónak értékelhető, a tagdíjfizetés es elszámolás időben megtörténik, az ügyiratkezelés és nyilvántartás rendezett. Jelentési kötelezettségeiknek többségük eleget tesz, néhány alapszervezetnél rendszertelenség is tapasztalható /Centrum, Panoráma/. III. Az utóbbi években tudatosabb a pártalapszervezetek gazdaságszervező munkája, tisztábban látják a gazdálkodás pártirányitásával, ellenőrzésének tartalmával és formájával összefüggő tennivalókat. Testületi üléseken véleményezik a gazdasági egységek eves terveit, rendszeresen figyelemmel kisérik működési területük legjelentősebb kérdéseit /árukinalat szinvonala, készletgazdálkodás, választékbővítés, egy főre jutó forgalom, stb./. Pozitiv törekvés, hogy az átfogó vezetői számonkérés mellett a magasabb színvonalon dolgozó pártalapszervezeteknél egyes üzlet- és középvezetők beszámolója alapján elemzik a helyzetet. Ebben hiányosság, hogy a számonkérés elsősorban a gazdálkodásra szűkül, és nem foglalkoznak kellően az egység mozgalmi munkájával. Az átlagostól jobban működő pártalapszervezetek /Iparcikk,ZÖLDÉRT/ érzékelik tevékenységük politikai összefüggéseit, részt vállalnak a korszerű üzletpolitika alakításából. Együttműködésüket a gazdaságvezetéssel segitik az utóbbi időben rendszeresebbé vált négyszög megbeszélések. A kereskedelem előtt álló uj minőségi és mennyiségi követelmények- a differenciált anyagi helyzetű, különböző igényű és műveltségű vásárlóközönséggel való személyes kapcsolat, a dolgozók nagy hányadától nemcsak szakmai felkészültséget, hanem magas intelligenciát, sokoldalú tájéko zottságot kivan.