MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. augusztus. 24.
658. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. VIII. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kiszely Béla, Hajas János); jelentés az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál lefolytatott pártvizsgálatról. - 2. Jelentés a város kereskedelmi és vendéglátóipari egységeiben működő pártalapszervezetek munkájáról, a Politikai Bizottság 1972. december 20-ai határozata alapján. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat az 1983. II. félévi politikai évfordulók megünneplésére. - 4. Különfélék: tájékoztatás úttörőtábor építéséről, iskolai tűzesetről, a megyei Vöröskeresztnél várható személyi változásokról.
Az alapszervezeteket közvetlenül irányitó testületek többsége két taggyűlés közötti időszakban megfelelően irányitja, szervezi a pártmunkát, ellátja a taggyűlések előkészítésével, lebonyolitásával kapcsolatos feladatokat. Előrelépés történt a taggyűlési határozatok végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. A szükségestől gyengébb szinvonalu az irányitó pártszervek határozatainak, a kormány és ágazati szintű rendeleteknek folyamatos tanulmányozása, a helyi viszonyokra történő alkalmazása. A vezetőség képes a tagság mozgósítására, bár ennek gyakorlatát javitani kell. Nem alakult ki eléggé az a készségük sem, hogy megszervezzék a tagság informálását, gyorsan, hitelesen reagáljanak a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre. Szerepet játszanak ebben a munkahelyi tájékoztatás hiányosságai is. A kéthavonként megtartott taggyűlések napirendjének 4-5-50 #-át a gazdálkodás, 50-55 #-át a pártelet es tomegszervezetek kérdései teszik ki. Az alapszervezetek egy része /Iparcikk, Textil Nagyker, ÁFÉSZ/ helyesen, jó politikai érzékkel választja ki az általános feladatok közül azokat, melyek megoldásában előbbre kell lépni. Több pártalapszervezetnél a napirendre tűzött témák egy része rutinszerű, mely részben politikai érzéketlenséget is takar. Továbbra sem kapnak kellő helyet a testületi üléseken a párttagok és pártonkivüliek politikai, erkölcsi nevelésével kapcsolatos témák. A taggyűlések látogatottsága átlagosan 85-90 %, Az aktivitás változó, számszerűleg kielégitő. A párttagokat és a dolgozók többségét közvetlenül érintő jelenségekhez kapcsolódó kérdések /gazdasági munka/ taggyűlési vitája aktivabb, mint az egyéb napirendet tárgyaló testületi üléseké. Nem megnyugfetó, hogy a véleményüket nyilvánitók jelentősebb hányada ugyanazon rendszeres hozzászólók köréből kerül ki. /Panoráma Váll. ZÖLDÉRT/ A vezetőségek többsége a tárgyalt napirendet követően meghatározza a további feladatokat, a jól működő pártalapszervezeteknél állásfoglalásukhoz előzetesen kikérik a pártcsoportok véleményét. így rangot kapnak a pártszervezet állásfoglalásai ? és oontos, megbizható döntések valóban testületi állásfoglalás eredményeként születnek. Ugyanakkor egy-egy konkrét probléma megvitatása kapcsán az egész működési területre kiterjedő állásfoglalás, a feladatok végrehajtásáért felelős személyek és határidő megjelölése számos esetben elmarad. így a végrehajtás ellenőrzése nehézkes. A kereskedelem és vendéglátás területén működő pártalapszervezetekben 36 pártcsoport működik. A csoportbeosztás igazodik a munkahelyi szervezethez. Többségük munkája tartalmában és módszerében fejlődött, érdemibb módon vesznek részt a taggyűlések előkészítésében, tevékenységük összességében elfogadható szinvonalu. Mintegy 40 #-uk tartalmi munkája kivánni valót hagy maga után, tevékenységük leszűkül a tagdíjfizetéssel kapcsolatos feladatok ellátására^ a taggyűlésekre történő mozgósításra. /VASVILL, Tüzép/ Néhány kivételtől eltekintve általános gond, hogy nem minden pártcsoport értette meg: tevékenységük meghatározó a politika helyi alakításában, a területi széttagoltság miatt az egyes párttag önálló politikai helytállásának különös jelentősége van. Munkájuk fogyatékosságai összefüggnek az alapszervezeti vezetőségek irányitó tevékenységének hiányosságaival:
