MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. augusztus. 3.

657. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. VIII. 3. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (dr. Gecse Ildikó, Bálint György, Antal József, Szabó János); javaslat kormánykitüntetés adományozására (Grégász József, Berencsi Jánosné, Takács László); tájékoztató a Heves Megyei Patyolat Vállalat igazgatója ellen hozott fegyelmi határozatról (Bulhardt Mihályné); javaslat párttitkári funkcióba történő megválasztásra (Rapcsók Ferenc, finommechanikai vállalat). - 2. Jelentés az ipari szövetkezetek gazdasági és tömegszervezeti vezetésének együttműködéséről, a pártszervek gazdaságpolitikai munkát javító tevékenységéről. Javaslat a további feladatokra. - 3. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság 1983. II. félévi üléstervére, javaslat a végrehajtó bizottság tagjainak II. félévi látogatási tervére. - 4. Tájékoztató az 1983. évi gazdaságpolitikai célkitűzések I. féléves teljesítéséről. - 5. Különfélék: Macon (Franciaország) testvérvárosból delegáció érkezése.

35-50 ezer forintos bérszínvonalról hallottunk, óriási differenciákat lehet találni a jövedelem arányokban, ez abból adódik, hogy sok bedolgozót, részmunkaidőst foglalkoztatnak. Nem minden dolgozó van olyan helyzetben, hogy el tudja hagyni a lakását, helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy ilyen keveset fizetnek az elvégzett munkáért. Más módón nem mobilizálható munkaerőt vonják be a munkavégzésbe. A szövetkezetek telephelyei különböző helyeken vannak és ez is gátolja őket a megfelelő politikai munka végzésében. Nem könnyű az sem, hogy vállalatszerű gazdálkodást kell megteremteni, szabályozók nehezitik a tulajdonosi jogkört gyakorló kollektívákat a döntésekben, kényszerhelyzetet teremtenek a jogszabályok. A demokratizmus adta lehetőségekkel élve bele szólhatnak a szövetkezet gazdálkodásába, de a nem megfelelő vezetői együttműködést javitani kell, mert csak ez segíthet a problémák megoldásában. Dr. Asztalos Miklós elvtárs: Általános tapasztalat - és alapvetően a jelentés napirendre kerülését is motiválta -, hogy a városi átlagnál alacsonyabb szinvonalu munka folyik az ipari szövetkezetekben, a tömegszervezeteknél és a társszervezeteknél is. Ugyanakkor azt is érzékeltük, hogy nincs minden rendben a partnerség kérdésében sem. Egyes elnökök - a szövetkezeti élet demokratikusabb vonásaival ellentétben - az elvártnál centralizáltabban vezetve, a döntéseket egy kézben összpontosították, oly módon, hogy közben a felszinen formálisan működtették a szövetkezeti demokratikus testületeket. A döntésre előirt témák bekerültek a tes-» tületek elé, de általában az történt, amit az elnök akart. Ennek a jelenségnek kifinomultabb, kulturáltabb formájával találkozhatunk az UNISZERV-nél. Gyakorlatilag az egyszemélyes döntés megvalósításának lehetősége az által teremtődött meg, hogy például a szövetkezeti vezetőség összetételét ugy alakitották ki, hogy a javasolt döntés felkészültség, hozzáértés, vagy éppen kiállás hiánya miatt ne legyen megkérdőjelezhető. Hasonlóak az információink a Ruhaipari Szövetkezet esetében is. A durvább módszert a Cipőipari Szövetkezet esete szolgáltatja, ahol "ehhez ti ugy sem értetek" alapon születtek az egyszemélyi döntések. A többi szövetkezetnél, igaz nem az elvárt színvonalon, de végső soron a szövetkezeti törvény szabályainak megfelelően dolgoztak a szövetkezeti demokratikus fórumok. A partmunka szinvonala is elmarad e szövetkezeteinknél a városi átlagtól. Nem igazi partnerei a pártszervezetek a párttitkárok a szövetkezet elnökének és főleg nem igazi irányitói a szövetkezetekben folyó gazdasági

? szövetkezetpolitikai munkának. Ahogy a jelentésben is szerepel inkább figyelemmel kisérői, követői a gazdasági folyamatoknak és nem iránymutatói. A legtartalmasabbnak - rövid idő tapasztalatai alapján - a LAKISZ pártalapszervezet tevékenységét tartjuk. A gondok a szövetkezeti adottságokból adódnak. Nem igazi szervezett nagyipari munkások a szövetkezetek párttagjai. Néhány szövetkezettől eltekintve felkészültségben elmaradnak az állami üzemek párttagjainak felkészültségétől.