MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.

650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.

A város ipara szervezeti rendszerének folyamatos korszerűsítése gól szolgálta a gazdaságirányítás hatékonyságának fokozását1 A nagyvállalatok belső irányítási rendszerének továbbfejlesztéseként /Dohánygyár, Borkombinát, MEZŐGÉP/ megteremtődött a feltétele a rugalmasabb és a környezet kihívására gyorsabban reagáló gazdasági egységek kialakulásának. A folyamat továbbviteleként,napjainkban megkezdődtek az^uj szervezeti formák, kisvállalatok, kisszövetkezetek létrehozása. Legkedvezőbb a. minisztériumi ipar fejlettségi színvonala. Ezek hozzák létre az ipari termelés döntő többségét. Ugyanolyan jelentőségük van az ipari foglalkoztatásban is. Az eredményekkel összhangban számottevően emelkedett az iparban foglalkoztatottak bére és jövedelme. Jelentős eredmények születtek a dolgozók munkahelyi körülményei és szociális ellátottsága terén, A műszaki szervezési intézkedések eredményeként a leggyakrabban balesetet okozó veszély, a nőket foglalkoztató munkahelyek felszereltsége javult, bővült az üzemorvosi ellátás, fokozottabban gondoskodnak a dolgozók pihenésig kulturális és oktatási igényeiről, összegezésként megállapítható^ hogy a város ipara az elmúlt tiz évben alapvetően a célkitűzésekkel összhangban dinamikusan, de tendenciájában csökkenő mértékben fejlődött. A termelés növekedése nagyobb részben a termelékenység emelkedéséből adódott. Az általánosan kedvező helyzetkép ellenére nem sikerült a kivánt mértékben előre lépni a gazdaságos anyag- és energia felhasználás, a változó külső- és belső feltételekhez történő gyorsabb alkalmazkodás, a minőségi tényezők nemzetközi színvonalra történő emelése területén, A területfejlesztéssel összefüggésben további gazdasági egységek kitelepítésére is fel kell készülni. b/ Épitőipar; A városban jelenleg 20 különböző épitőipari tevékenységet folytató vállalat, intézmény, szövetkezet áll a megrendelők rendelkezésére. E szervezetek közül a jelentősebbek /HÁÉV, HTEV/ magas- és mélyépítési, tervezési, felujitási feladatokat önállóan el tudnak látni, /kapacitásuk 50, illetve 80 #-át kötik le Egerben/ A kivitelező épitőipari vállalatok általában az öszz-tevékenységük 61 #-át fordították építésre, 27 $~&t felújításra, ez az arany az utóbbi években nem változott számottevően annak ellenére, hogy az épületek állaga igényelné a felújítást. Az 1970-es évek elején a két magasépítő vállalatot dinamikus fejlődés jellemezte, mely az évtized második felében megtorpant - átmeneti stagnálás után - , napjainkban a kibontakozás jelei már látszódnak. Egerben az utóbbi 10 évben csaknem teljes egészében panel, blokk és öntöttfalazatu lakások, épületek kivitelezésére szakosodtak a magasépítők /HTÉV - PEVA* HAEV^- panel, blokk/, ami befolyásolta a vállalatok szakmai összetételét.