MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.

650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.

Mindezek együttesen a növekedés számszerű mérséklődésére, egyes esetekben csökkenésére utalnak. Ezért a társadalmi és gazdasági élet minden területén az elkövetkező időszakban az intenziv^fejlesztés primátusa várható. Ez a nagy munkahely koncentrációval rendelkező Eger és környezete még fokozottabb egymásrautaltságát tételezi fel. Emellett a munkaerő összetételében továbbra is számottevő változással kell számolni. A gazdaságfejlesztés, a szelektiv iparfejlesztés hatására mind a^helyben dolgozók, mind a bejárók körében erőteljes mozgás várható, mégpedig a szelekció által meghatározott irányban. Az intézménystruktúra további fejlesztése ugyancsak a munkaerőösszetétel változásának irányába hat. Az^elmúlt 15 évben a város lakosságának életszínvonala az országos átlagnak megfelelően alakult, az átlagkeresetek évente 5-7,#-kal növekedtek. A társadalmi^juttatások különösen 1975-ig dinamikusan növekedtek, A vizsgált időszak kezdetén bevezetett - fontos társadalompolitikai vívmányunkkal, a gyes-el az nyák döntő többsége élt. A. családi pótlek összege az elmúlt 10 év alatt megkétszereződött. Folyamatosan - bár az utóbbi időben mérsékeltebben - emelkedett a nyugdijak Összege. Jellemzővé vált, hogy mindkét házastárs nyugdíjjogosultságot szerezi A társadalombiztosítás általánossá tétele növelte a lakosság szociális és egészségügyi biztonságát. Általánossá vált az 5 napos munkahét, ez a lakosság 80-85 #-ánál szabadszombatot jelent. Jelentős előrelépés történt - a későbbi fejezetek tanufeága szerint is - a lakossági és hálózati infrastuktura-ellátottság területén /lakásépítés, komfortfokozat, közműépítések, közlekedés, kereskedelem, stb./ Nőtt a. lakosság használatában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya, és az elfogyasztott javak mennyisege. Javultak a dolgozók munkavégzésének feltételei, a régi, elavult üzemek újjászülettek, ahol a termelésnek és szociális ellátottságnak is korszerű lehetőségei, formái alakultak ki. Előrelépés történt a közoktatás tárgyi és személyi feltételeinek javítása területén, igazodva a demográfiai hullám követelményeiből adódó uj helyzethez. Alapvetően pozitív változások történtek a közművelődés területén, azonban intézményellátottság tekintetében /pl. művelődési ház hiánya/ elmaradásaink vannak. A vizelt időszakban a pozitív irányú társadalmi, politikai, gazdasági változások következtében javultak a lakosság életkörülményei, kiterjedőben van a szocialista életmód. Mindez a szocidriste életmód kiteljesedésének . irányába hat, és növeli a lakosság létbiztonság-érzetét.