MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. május. 4.
650. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 4. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártbüntetés törlésére (dr. Kovács László); javaslat pártfegyelmi eljárás megindítására és alapszervezeti hatáskörből való kiemelésre (Patkó Józsefné, az AGROKER személyzeti- és munkaügyi vezetője ellen). - 2. Jelentés a hosszú távú várospolitikai koncepció kialakításáról. - 3. Tájékoztató a nők és fiatalok körében végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munka helyzetéről az AGRIA Bútorgyárban (a végrehajtó bizottság 1982. március 24-ei határozata alapján). - 4. Különfélék: Schmidt Rezső kiemelése a megyei pártbizottság titkári funkciójába.
Ezen létszámváltozások eredményeként 1980-ban a város aktiv keresői között 53 #-os arányt képviseltek a fizikai dolgozók és 47 #-ot a szellemiek. Ez utóbbiak tiz évvel korábban az aktiv keresőknek alig több mint kétötödét, husz évvel korábban pedig csak 28 #-at alkották. A fizikai foglalkozásuakon belül a szakmunkások képezik a legnagyobb csoportot, arányuk 1980-ban 54 % volt, szemben a tiz évvel korábbi 41 #-kal. A betanitott munkások hányada kisebb mértékben emelkedett /28 #-ról 30 #-ra/, mig az egyéb fizikai dolgozóké felére /16 %-ra/ csökkent. A nem fizikai foglalkozású aktiv keresők közül az elmúlt évtized folyamán a műszaki, > igazgatási- és gazdasági, valamint az egészségügyi és kulturális munkakört betöltők állományának a gyarapodása volt a legnagyobb mértékű /53-59 r # között/, A számviteli-ügyviteli tevékenységet folytatóké pedig viszonylag mérsékelten /6 #-kal/ bővült. Eger város urbanizációs folyamatai az 1960-as évek elején gyorsultak fel* Ennek alapját az iparosítás és a mezőgazdaságnak ezzel egyidőben végbemenő szocialifeta átalakítása képezte. Tulajdonképpen a folyamatok indították el a települések közötti munkaerő kapcsolatok szelesebb körű kibontakozását, a munkaerő vonzási körzetek kialakulását. E folyamatnak igen jelentős szerepe van ma is a központi város és környezetének kapcsolatában. Eger munkaerő vonzása mintegy 300 településre terjed ki ? ezek 2/3-a saját megyében, 23 #-a Borsod megyében van. Ezenkívül néhány mas szomszéd megyei településről is járnak^be a városba dolgozni. A bejárók 53 $-a a vonzáskörzet 16 községéből naponta jár be. ' * Az 1960. évi ingázási egyenleg azt jelzij hogy a város és környezete között meglévő kapcsolatok még mérsékeltek voltak. Ennek ellenére már akkor is viszonylag jelentős kereskedelmi, kulturális és^egészségügyi vonzásközpont volt.^ A város ingázási egyenlegéből külön figyelmet érdemel a nappali népesség száma. Az 1980. évi mérleg adatai szerint a nappali népesség 11,6 ezerrel több a lakónépességnél. Ez azonban csak a szűkebb értelemben vett nappali népesség, ugyanis ezen kivül a diákok, a turisták és az egyéb látogatók szama is jelentős. Végeredményben a városnak kb. 75 ezer fő nappali népesség ellátásáról kell gondoskodni. Jelenleg a város a megye népességének 18 %-át, az aktiv keresőknek egynegyedét tömöriti. Egerben dolgozik az ipar, a szállitás-hirközles keresőinek egynegyede, a kereskedelemben és az egyéb nem anyagi ágakban foglalkoztatottaknak egyharmada, valamint az épitőipari dolgozók több mint kétötöde. A város lakosságának 47 #-a aktiv kereső /29.281 fő/, a bejáró dolgozók száma 11.000 fő, igy együttesen 40.300 fő foglalkoztatottal számolunk.
