MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

A vizsgálatok során arra törekedtünk, hogy bizonyos tendenciákat tudjunk megállapítani és következtetéseket levonni a megadott témakörön belül. Olyan lényeges kérdéscsoportokat vizsgáltunk, ami a párt politikáját meghatározza, a munkásosztály helyzetét, társadalmi szerepét nagyon nehéz megitélni ebben a strukturálódási folyamatban. A társadalmi mobilitás, ami eddig az osztályokat jellemezte átváltozott a horizontálisról vertikálisra, a munkásosztály ebből kifolyólag gazdagabb. Ez nemcsak az emberek munkájára, hanem gondolkodásmódjára is kihat, ez megtalálható a szemléletükben, a keresetükben, de legfőképpen a szemléletükben tükröződik. Meglepett a jelentés megállapítása, amely felsorolja, hogy kik tartoznak a munkásosztályhoz, ebben a formában nem találkoztam vele. Újratermelődik a 8 általános iskolát nem végzettek száma, az összesitő statisztika 70-80 %-ot jelöl meg, minimális azoknak a száma, akik a helybeliek. Javasolnám egy központi helyen általános iskola megszervezését, az egrieknek, mert a vidékiek ugy sem fognak itt maradni. A meglátogatott egységeknél érvényesül az a tendencia, hogy a fiatalok kevésbé kötődnek, mint az idősebbek, ennek legtöbb esetben nem anyagi okai vannak, hanem a fegyelmezetlenség is közrejátszik. Ha szólnak nekik, akkor hamarabb otthagyják munkahelyüket. éím> Dr. Varjú Vilmos elvtárs: A jelentés a KB. határozat valamennyi részkérdésével foglalkozik és átfogó képet nyújt a városban 1976-tól e területen bekövetkezett fejlődésről és a jelenlegi állapotról.Közérthetően értelmezi a végbement tendenciákat. A 4. o. 3. ponthoz: életszínvonal összefüggésében meg kell állapítani, hogy bár országosan igaz az élvezeti cikkek fogyasztására költött jövedelem növekedése, de ebben a megfogalmazásban általános és nem egyértelműen jelenthető ki csak a munkás kategóriában, mert ez a jelenség a társadalom valamennyi rétegére igaz. Ugyanezen pontnál az ódóvai ellátáson tul ide kivánkozik még az általános iskolai napközis ellátottság helyzetének egyre javuló tendenciája. Felvételek során elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit részesitik előnyben, különös tekintettel a hátrányos és veszélyeztetett környezetben élő gyermekeket. Nagy gondot fordítanak a cigánylakosságra is. A felvett cigány gyermekek mintegy 50 #-nak tanácsi segélyből fedezzük a téritési dijat, ennek ellenére sem történik meg a gyermekek napközis részvétele. A 5. o.: A bér, jövedelmek növekedésében uj tényezőként jelentkezik 1982-től az uj gazdálkodási formákban való részvétel. Ez városi viszonylatban a jelentésben szerelő számot meghaladóan szerveződött. Jelenlegi felmérésünk alapján 571 fő vesz részt az uj gazdálkodási formákban. Ez a tény kétségtelenül az eddigiektől nagyobb jövedelmi differenciálódást fog jelenteni, azonban itt alapvető az is, hogy ezek többletmunkával megszerzett jövedelmek, ugyanakkor a nemzeti jövedelem emelkedéséhez is hozzájárul.