MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

A gazdasági struktúra kedvező módosulása, a termelés volumenének és színvonalának növekedése maga után vonta a szociális struktúra követelményekhez történő, igazodását, ugyanakkor a munkaerőhelyzet alakulása aktivan alakitotta is a gazdaság szerkezetét. A városunkban dolgozó aktiv keresők /40.300 fő/ közül 63,3 % tartozik a munkásosztályhoz, közülük 1346 fő a közvetlen termelésirányítókhoz, illetve különbőz' magasabb vezetői tisztségekben dolgozva - politikai értelemben tartozik a munkásosztályhoz. /198C. evi adat, illetve 1. és 2. sz. táblázat/ A vizsgált időszakra jellemző, hogy 1978-ig növekedett a munkásosztályhoz tartozók létszáma, ezt követően tendenciájában és öszszességében az aktiv keresők között csökkent a fizikai foglalkozásúak és növekedett a szellemi tevékenységet folytatók aránya, /l.sz. melléklet/ A munkásosztályhoz tartozók köréhek ágazatonkénti vizsgálata azt mutatja, hogy az ipari ágazatokban /a könnyű^ illetve az élelmiszeripar kivételével/ az épitőiparban, a mező- és erdőgazdaságban a foglalkoztatottak száma csökken. Ugyanakkor a fizikai létszám jelentős növekedése mutatható ki a kereskedelem- és egyéb szolgáltató ágazatok területén., A város iparában mind termelési érték, mind a létszám tekintetében döntő súllyal szereplő gépipar munkáslétszáma a vizsgált időszakban 4 #-kal csökkent, góllehet a munkásosztályhoz tartozók összlétszámából a részesedési arány 1976-82. között alig 1 #-kal csökkent. A szolgáltatási ágazatokban összhangban a gazdaság fejlettségi szintjének növekedésével - igaz alacsonyabb "abszolút ertékü" - a létszám 10-40 #-kal növekedett. Megállapítható a város gazdaságának elmúlt 6-8 éves fejlődéséből,^ hogy az extenzív ut helyett egyre inkább az intenzív pályára való átállás szükséges, mert - a városban megszűnt - a kedvező korösszetétel ellenére - a keresők számának gyors növekedése,mely különösen igaz a fizikai foglalkozásúakra, - a fejlődést korábban döntő mértékben meghatározó iparosítás mellett mindinkább fokozódik az infrastruktúra, a felsőfokú társközponti funkciók népességellátó szerepe, - teljessé vált a város és környezete közötti munkaerőkapcsolat, tehát jelentős számszerű növekedés nem várható, - az iparban foglalkoztatottak száma csökkent, - az infrastrukturális ágakban a dolgozó létszám gyorsütemű növekedése 1980-tól lelassult, sőt egyes területeken stagnál, - a visszafogott gazdasági fejlődés miatt a munkaerőmobilitási folyamatok lelassultak. A vázolt tendenciák várhatóan - ha kisebb ütemezéssel is,^de tartósnak bizonyulnak, s ezért feladatainkat a munkásosztály társadalmi szerepének növelése, helyzetének javítása szempontjából a jövőben alapvetően meghatározzák.