MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 9.

646. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Zay István pártból való kizárása); javaslat az Egri Háziipari Szövetkezet elnökének újraválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (Czuczai Lajos); javaslat a munkásőrségbe történő visszavétellel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat a munkásőrség állományából történő leszereléssel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat az 1983. évi munkásőr állományépítésre; javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának felmentésére (Oláh József); javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának kinevezésére (Fehérvári Andor). - 2. Jelentés a pártvezetőség pártalapszervezeteket irányító, ellenőrző és segítő munkájának tapasztalatairól a Csepel Autógyár 3. sz. Egri Gyárában. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a város energiagazdálkodásának helyzetéről.

A meglévő állomány 93 %-a rendelkezik a beosztásuk ellátá­sához előirt politikai végzettséggel, illetve szakmai is­kola végzésével ezen képesitést megszerzik. Felsőfokú po­litikai végzettséggel 4 fő vezető beosztású rendelkezik, ML. Esti Egyetemet 9 fő végzett. A politikai továbbképzés alapját a Városi Pártbizottság ál­tal jóváhagyott tömegpolitikai oktatási forma képezi. Alapszervezetenként működik egy tanfolyam / jelenleg tár­sadalom politikai kérdések /, ezen kivül egy elméleti konfe­rencia. A propagandistákat állományunkból tudjuk biztosítani, akik jó felkészültségi szinten állnak, színvonalasan vezetik a tanfolyamokat. A szervezetszerű pártoktatásba bevonjuk a pártonkivülieket is. Az állomány döntő többsége komolyan veszi a továbbképzést, rendszeresen készülnek és aktivak a foglal­kozásokon. ' A politikai képzésnek fontos része az alapszervezeteken és KISZ szervezeten belül folyó munka. A taggyűlések, valamint a beszámolók egyre tartalmasabbak, jobban igazodnak a napi és helyi élet kérdéseihez. A gondokat - megoldásra való törekvéssel - reálisan vetik fel. Erősödött az őszinte kri­tikai légkör, a politikai munka tartalma. Pontos szerepet töltenek be a pártcsoportok. Az időszerű politikai kérdéseken tul a szűkebb kollektívákat érintő feladatok helyes végre­hajtásának, illetve személyi gondok megoldásának módjait még kritikusabban keresik, egymást pozitív irányú cselekvésre ösztönzik. Ezen munkában jelentős a közművelődési bizottság tevékeny­sége is, melynek 1982. évi munkájában kedvező irányú fejlődés volt tapasztalható, melyhez a KISZ szervezet komoly támogatást nyújtott. Az állomány politikai nevelésére további különböző lehetőségeket használunk fel. Tágabb-szűkebb körökben, kü­lönböző értekezleteken, eligazításokon, beszámoltatásokon, egyéni elbeszélgetések során fog^lalkozunk az időszerű, vagy munkánkhoz közvetlenül kapcsolódó politikai kérdésekkel. Ennek hatására az állomány körében a politizáló/ légkör erősö­dött. Megállapíthatjuk, hogy a vezetői és beosztotti állomány döntő többségének politikai felkészültsége, továbbképzése ked­vező szinten áll. Munkájuk politikai tartalmát egyre jobban felismerik.és annak szellemében dolgoznak. Ennek eredménye elsősorban a szakmai munkában mutatható fel. Az össz-rendőri tevékenység, helytállásuk és hadrafoghatóságuk erősödött. IV. Az állomány erkölcsi, fegyelmi helyzetének javítására kiemelt figyelmet fordítottunk, ezek ellenére a kivánt eredményt felmutatni nem tudtuk. A fegyelem-kezelő munkát a parancsnokok, a pártvezetőség és alapszervezetek, KISZ szervezet együttesen napi feladatként kezelték. A munkakövetelmények növekedésével párhuzamosan fokozódott a parancsnoki igénytámasztás, számon­kérés és ellenőrzés. A fegyelemsértések nagyobb részét

Next

/
Oldalképek
Tartalom