MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. december. 1.

639. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. XII. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MNB pártalapszervezete titkári funkcióból történő felmentésére (Marosi Pál); javaslat az MSZMP MNB pártalapszervezete titkári funkcióba történő megválasztásra (Eperjesi Márta); javaslat munkásőrségbe történő felvételre; javaslat az ÁFÉSZ elnöki funkciójára (Harmati László). - 2. Jelentés a termékszerkezet korszerűsítésének helyzetéről és az exportképesség alakulásáról a KAEV 10. sz. Egri Gyárában. - 3. Tájékoztató a város párttagságának 1981. évi fegyelmi helyzetéről, a pártfegyelmi eljárások és alapelvek alkalmazásának tapasztalatairól a város pártalapszervezeteinél. - 4. Tájékoztató Eger város munkaerő-mobilitásának helyzetéről. - 5. Alapszervezetek minősítése: EVILL, UNISZERV, MÁV állomás, VASVILL.

Az anyag és alkatrész ellátás helyzete nem javult a kivánt mértékben, melyet több tényező együttes hatása befolyásol. Jelentős problémát okoz, hogy a megbizható szállítók, koop. partnerek a viszonylag kis mennyiségű igényeket nem vállalják, /pl. GANZ kovácsolás, sajtolás/ vagy nem a szükséges méretben, vagy mennyiségben teljesitik, /pl* hidegen hengerelt acélszalagok./ A termékeink nagy részénél jelentős importanyag és alkatrész beépítése szükséges, elsősorban amiatt, mivel méret, választék, vagy minőségi paraméterek a végtermék színvonalára meghatározó* A gyár munkaerő helyzetét az 1977-1979 években a stabilitás jellemezte, melyet elsődlegesen az ipari tanuló létszámmal való tervszerű és hatékony foglalkozás eredményezett. A termelési szerkezet korszerűsítése jelentős átképzéseket, továbbképzéseket tett szükségessé, s igényelte a gyár dolgozóinak szakmai szemlélet változását • Megnövekedett a minősitett hegesztők létszámigénye, a nagyteljesítményű megmunkálógépek uj ismereteket igényeltek. Mindezeket a meglévő dolgozóink képzésével, átcsoportosítás áss 1 részben biztosítani tudtuk. 1980-tól a gyár létszáma évről-évre csökkent, s jelenleg is, mintegy 35 fő jól képzett szakmunkásra lenne szükség. Ezek hiányát átmenetileg Vállalati Gazdasági Munkaközösségekkel igyekszünk áthidalni* A gyár nem rubel és rubel elszámolású export árbevételének alakulását a 2*sz* melléklet tartalmazza. A dinamikus feli utast jellemzi, hogy., mig 1977-ben a nem rubel export'részaránya 1,78 %• volt, ez az arány^ 1982-ben eléri a 24,2 %-os szintet, azaz értékben 2,6 mill .Ft-ról, 35 mill.Ft-ra növekedik várhatóan. A tőkés export utáni állami visszatérítés vállalati szinten realizálódik, az u*n* "belső elszámolási rendszer" miatt a gyári önköltségre nem hét közvetlenül. A cipőipari kivágógépeknél a közvetlen anyagköltségen belül viszonylat magas /25-30 %/ tőkés importhányad a jellemző, melynek főbb okai az alábbiakban foglalhatók össze: - az alapkonstrukciók külföldi tervezésük, - a dokumentációk honosítása során az import kiváltást a hazai és szoc. választék és ezek paraméterei korlátozzák, - a külföldi kooperációs szerződésekhez kapcsolódó megállapodások, meghatározott import felhasználáshoz kötődnek, - a tényleges import hányadra torzitólag hat ez a tény, hogy a vámelőjegyzéssel történő beszerzés és vám visszatérítés a vállalati pénzügyi szférában jelentkezik* Az értékelemzési tevékenységünk során 198l-ben az érintett gépeknél átlag%3%-os tőkés import megtakarítást realizáltunk* A gyár termékeinek áttételes értékesítése, a vállalaton belüli belső elszámolási rendszer nem ad módot a nettó devizahozam és a termékenkénti deviza kitermelési mutatók pontos meghatározására* Ezek számszerűsítését a vállalat központi szervei készítik el* A Vállalat egészére vonatkozóan a deviza kitermelési mutatók az alábbiak szerint alakulnak: 1981 1982 I - III«n*év Árszintű Ft/Rbl 20,22 18,72 Ft/Sf 46,96 37,06 Stencilszám: 21/1982 Készült: 24 példányban