MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. december. 1.

639. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. XII. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MNB pártalapszervezete titkári funkcióból történő felmentésére (Marosi Pál); javaslat az MSZMP MNB pártalapszervezete titkári funkcióba történő megválasztásra (Eperjesi Márta); javaslat munkásőrségbe történő felvételre; javaslat az ÁFÉSZ elnöki funkciójára (Harmati László). - 2. Jelentés a termékszerkezet korszerűsítésének helyzetéről és az exportképesség alakulásáról a KAEV 10. sz. Egri Gyárában. - 3. Tájékoztató a város párttagságának 1981. évi fegyelmi helyzetéről, a pártfegyelmi eljárások és alapelvek alkalmazásának tapasztalatairól a város pártalapszervezeteinél. - 4. Tájékoztató Eger város munkaerő-mobilitásának helyzetéről. - 5. Alapszervezetek minősítése: EVILL, UNISZERV, MÁV állomás, VASVILL.

Vállalatunk hatékony támogatásáv.al előtérbe került gyárunkban a gyártási kooperációk és licenc vásárlások alapján gyártott gép­gyártási kapacitás növelése. 1977-1982 években 61 mill.Ft. gépij és 35 mill«Ft« építési beruházás valósult meg, mely fedezetét a vállalat részben fejlesztési alapból, részben tőkés exportfejlesztő hitelből biztosította, amiből a hegesz­tett vázgyártás és megmunkálás gyártóbázisát hoztuk létre* A termékszerkezet korszerűsítéséhez a vállalat a fentieken tul, piackutatój értékesítő, műszaki tervezői, tevékenységgel stratégiai koncepciók információival járul hozzá* A vállalati szervezeti tagoltságnak megfelelően a termelési és termékszerkezet továbbfejlesztésére vonatkozóan hosszutávu koncepciók vállalati szinten kerülnek összeállításra. A gyár közép és rövidtávú tervfejezeteiben "népgazdasági és szociál­politikai" tervekben határozza meg ezen feladatokat, melyek vállalati szinten egységes szerkezetben is összeállításra kerülnek. A gyár a VI. Ötéves tervidőszakban évi 6,9 %-os halmozott termelési értéknövekedést tervezett, melyen belül továbbra is döntő a gépgyár­tás részaránya, amely a tervidőszak alatt 1980-hoz viszonyiva több, mint kétszeresére növekszik. Gépgyártási tevékenységünk meghatározója a különböző teljesítményű és működési rendszerű hidraulikus cipőipari kivágógépek. Ezen gépek­ből évenként 140 - 170 db* készitését irányoztuk elő. A piaci igé­nyekhez való rugalmas alkalmazkodást tükrözi, hogy amig 1977-ben kát tipusu kivágógép készült 95 db-os össz. mennyiségben, addig 198l-ben tizenegy tipusból I36 db-ot gyártottunk le. A gyár termékeinek minősítését két esetben és más-más módszerrel végeztük el. Az első esetben 1978-ban a tárgyban végzett Hm-i NEB vizsgálat során a 3*sz» melléklet szerinti besorolást eszközöltük. A tényszámok alapján megállapítható, hogy a műszakilag megszüntetés­re kijelölt termékek gyártására már 1978-ban nem került sor* 1979-ben a vállalat gyártmányfejlesztési osztálya műszaki-gazdasági kritérium rendszerhez rendelve pontozásos módszerrel értékelte a ki­emelt gyártmányokat. Az értékelek eredményeit felhasználtuk a fej­lesztési koncepciók végleges kialakításánál. 1977-hez viszonyitVa a termékcsoportok között történt struktúravál­tozásokat a 4»sz» melléklet tartalmazza. A tömegszerü gyártás a gépgyártás terén kissorozat gyártásnak felel meg« Az L 116 Klima, a C 208? és C 6005/40 hidraulikus kivágógépeknél éri el a középsorozat szintet. Klímagépeknél az egyedi adaptációs igények, a cipőipari kivágógépek­nél - az alaptípusokat kivéve, - a széles választék esetenként egyedi gyártási jelleget igényel. A termelés műszaki szinvonala a vizsgált időszakban nagymértékben fejlődött. - A gyártmányok korszerüsitését, az automatizáltság fokát klímagépek­nél licens és know-how átvételével, a cipőipari kivágógépeknél külföldi kooperációs gyártással, valamint saját fejlesztéssel biz­tosítottuk, a piacképesség növelése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom