MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. október. 6.

635. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. X. 6. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (dr. Kelemen Sándor, Szabó Gyula) jelentés az EKÉV pártalapszervezeténél végzett vizsgálatról. - 2. Jelentés a pártvezetőség és a községi tanács egyházpolitikai munkájáról Felsőtárkányban, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató a körzeti népfrontbizottságok és a lakóterületen lévő üzemek együttműködéséről, különös tekintettel a lakosság körében végzett közművelődési tevékenységre. - 4. Különfélék.

Törekedtünk arra, hogy a lakosság legszélesebb rétegeinek - a sajátosságaik és érdeklődésük figyelembe vételével - tartalmában és formájában is különböző lehetőségeket biztosítsunk a közművelődésükhöz, Rendszeresek a tanácsba, népfrontba választott munkásokkal, nőkkel, fiatalokkal, különösen az újonnan beválasztottakkal való foglalkozás. Pl. a KISZ városi Bizottságával együttesen készítettük fel a 3o éven aluliakat a közéleti munkára. A cigánylakosság és a gyes-en lévők részére az elmúlt időszakban találkozókat rendeztünk. Mindezek mellett különböző felmérésekkel segítettük feltárni a gyes-en lévőket érintő társadalmi, gazdasági problémákat, gondokat. /Lakáshelyzet, gyermek nevelés problémái stb./ A népfrontbizottságok a közművelődési tkunkéban való együttműködése az üzemekkel és intézményekkel, jó hatással van a dolgozók hangulatára, aktivitására, egyre többen kapcsolódnak be a társadalmi munka végzésébe. Ezt erősiti , hogy Eger városban 1981. december 31-én az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke elérte az 515 t-ot, valamint a lakóterületen egyre többen vállalnak, illetve ajánlanak fel társadalmi munkát, önként vesznek részt a környezetvédelmi őrjáratban. Az elmúlt időszak együttműködési tapasztalatait összegezve elmondhatjuk, hogy népfrontbizottságaink helyesen ismerték és tárták fel az üzemekkel és intézményekkel való szorosabb kapcsolat kialakításának lehetőségeit, ösztönző kezdeményezéseik hatására nyitottabbá vált a lakosság felé a vállalati, intézményi közművelődési munka, ami a lakókörzetekben élők tudati, műveltségbeli fejlesztése mellett, jelentős közhangulatot és társadalmi-közéleti aktivitást befolyásoló tényező is. Ugy ítéljük meg azonban, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségeket korántsem sikerült még teljes mértékben kihasználni. A népfrontbizottságok a lakosság körében végzendő közművelődés tevékenység tartalékainak feltárásával, kezdeményező és szervező készségük fejlesztésével, üzemeink, vállalataink, intézményeink pedig a város lakosságáért érzett felelősségük növelésével és a lehetőségeikhez mérten nagyobb áldozatok vállalásával az eddiginél többet tehetnek és kell is tenniük a város közművelődésében. III. Javaslat az együttműködés továbbfejlesztésére 1. / Kölcsönösen j árulj unk hozzá, hogy a lakóterületi népfrontbizottságok jobban ismerjék meg az üzemek életét, közművelődési munkáját, az üzemek pedig adjanak lehetőséget a lakóterületi népfrontbizottságok tevékenységének ismertetésére. 2. / A lakóterületi népfrontbizottságok és az üzemek a várospolitikai célok, a művelődéspolitikai elvek alapján kölcsönösen kezdeményezzék a lakóterületi rendezvények együttes megtartását. Ennek koordinálását jobban lássa