MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. május. 5.
624. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. V. 5. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Czékmány Frigyes); jelentés a Téglagyár Egri Üzeménél lefolytatott pártvizsgálatról; tájékoztató az Egri Tejüzem igazgatója (Vass Péter) ügyében hozott fegyelmivel kapcsolatban; javaslat az ÉMÁSZ pártvezetőségi titkárának megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra. - 2. Jelentés az üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató a város gazdasági egységeiben lefolytatott munkahelyi négyszög-konzultációk tapasztalatairól. - 4. Különfélék
2./ A Pártbizottság szervező éa mo zgósító munkája a gazdaságwmmmmmm^mm———WWMWM— — — tmm • • — - - i " i i timi i i • i i i á- fí i politikai célok megvalósításárat A konkrét gazdaságszervező munka során pártbizottságunk törekedett munkájának javítására. A gazdaságpolitikai határozatok előkészítésébe rendszeresen bevonta a gazdaságpolitikai munkabizottságot. E munka során minden fő termelő szervezetet és a termelésre döntő hatást gyakorló egységet beszámoltattuk. A testületi ülések napirendjein a kitűzött feladatokkal szorosan összefüggő beszámolók, elemzések és értékelések szerepeltek. A hozott határozatok tartalmazták a további munkára vonatkozó feladatme^hntarozásokat, molyok számonkérésére rendszeresen vosszatórttink. Munkánk során fontosnak tartottuk a tájékoztatást és mozgósítást, a termelési agitáció hatékonyságának növelését, /gazdaságpolitikai aktivá, párttaggyülések, termelési tanácskozások, brigádvezetői értekezletek, bizalmi tanácskozások, politikai oktatás, üzemi újság stb/. Agitációs munkánk hatékonysága a veszteséges gazdálkodás miatt csökkent, majd 1981 második felében alapjaiban lett lerombolva a vállalat szétválasztásáról, ill. megszüntetéséről szóló híresztelések által, melynek negatív hatásait a mai napig nem lehetett megszüntetni. A minőségi munkavégzés javítását a szocialista brigádok vállalásai segítették, de a végrehajtás szervezésének hiányosságai ezen vállalások formális oldalát is erősítették, így a kívánatos eredményt nem érték el. A vállalat gazdasági és politikai vezetése között a munkamegosztás rendezett. A középvezetés szintjén a sajátos helyzetből következően a felelősség érvényesítése az elvárhatónál nehézkesebb. A pártalapszervezetek a gazdaságpolitikai határozatokat lebontják pártcsoportok2?a és egységekre, de a végrehajtás az egyes területeken az előzőekből következően kérdőjeles. E téren erőfeszítéseink nem hoztak megfelelő eredményt, mivel nem növekedett kellő mértékben a termelés szervezettsége, a termelési volumen csökkenése pedig a gazdálkodás terén katasztrofális helyzetet teremtette Mindezt súlyosbította a szanálási eljárás lezárásának elhúzódása. E tényeket vizsgálva megállapítottuk, hogy az alapszervezetek jól ismerték meg a feladataikat kezdeményezőek voltak, de a gyakorlat során a kitűzött célok nem realizálódtak.
