MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. május. 5.

624. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. V. 5. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Czékmány Frigyes); jelentés a Téglagyár Egri Üzeménél lefolytatott pártvizsgálatról; tájékoztató az Egri Tejüzem igazgatója (Vass Péter) ügyében hozott fegyelmivel kapcsolatban; javaslat az ÉMÁSZ pártvezetőségi titkárának megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra. - 2. Jelentés az üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató a város gazdasági egységeiben lefolytatott munkahelyi négyszög-konzultációk tapasztalatairól. - 4. Különfélék

Zombori Tamás gazdasági felelős lemondását már régebben tervezte. Családi és munkahelyi Leterhelése igen nagy /váltómüszakban 1 hétig 12 órázik, utánna 1 hét szabad/, gyakorlatilag minden negyedik héten tud találkozni a tagsággal, ezen kivül a gyári MHSZ klub titkára is. Ez a^beosztás^nagyobb sikerélményt jelent számára és ezt szivesebben is végzi. A pártmunkában az utóbbi időben sikerélménye nem volt és fél is a bizonyíthatatlan retorziótól. Vladár Lászlóné pártvezetőségi tag indoklása szerint csak azért mondott le, mert az idén^épitkezik és félt attól, hogy az elmérgesedett helyzet­ben a kibontakozás nehéz munkáját is neki egyedül kell vállalnia. A KISZ-titkár elvtárs nem lemondott, hanem a mandátuma lejárt, ugyanis megbizott titkár volt a választásokig. Iskolai tanulmányai miatt nem tudta tovább vállalni e funkciót. A^Téglagyárban a növekvő gazdasági feladatok megoldása és vezetői fogya­tékosságok következtében kialakult egy utasitó rendszerű, a demokratikus vezetési^stilust mellőző, irányítási forma. Noha az események egyenlőre a gazdasági vezetés mellett szólnak, ugyanis 1981. évi eredményeik után "kiváló gyár" cimet nyertek el, de a fent emiitett dolgok is jelzik a meglévő feszültséget. A pártvezetőség is felelős a kialakult helyzetért.Nem kezdeményezték meg­felelő időben es helyen a konfliktusok lerendezését, /pl. 1981. szep­temberi üzemi^négyszög konzultáció, nincs együttműködési gond a negyedévenkénti koordinációs megbeszéléseken nem testületi állásfog­lalás alapján, hanem egyéni sérelmekként lett megvitatva kisebb-nagyobb probléma./ Pártfórumok helyett megrekedtek az egymásközti dacos, sértődött beszél­getéseknél és a gazdasági vezetéssel időnként lefolytatott négyszemközti vitáknál. Valamennyiüknél fellelhető inditékként a személyes sértődött­ség, bár nem erre hivatkoznak. /Albach elvtárs béremelésének elmaradása, Zombori elvtárs feleségének elutasitott müszakbeosztási kérelme, Vladárné férjének szondáztatása./ Feltehetően a személyes sértődöttségek és a sikertelen viták hatására kezdték keresni a gazdasági vezetés hibáját, illetve az eseményekben kezdték felkutatni a személyük és ezáltal a párt tekintélyének lejára­tását, /pl. a gyárvezető a hatáskört megsértve kinevezett egy gazdasági vezetőt, akkor ezt jogosan a "párt" véleményének figyelmen kivül hagyá­sának tekintették, reagálás:nem véglegesitik funkciójában, nem erősitik meg,fél év próbaidőt kap ? de félév után nem térnek vissza a témára^ ha­nem kezdik gyűjteni személyes és intézkedéseinek hibáját. Nem mellékes az senij hogy ez a vezető a párttitkár gazdasági vezetője. Ez elmérgesedett vitákhoz, egymás figyeléséhez, lejáratásához vezetett. /A gondok megoldásában nem alakult ki kellő kapcsolat a szakszervezet és a KISZ-szervezettel sem. Jobban kellett volna támaszkodni az ott dolgozó kommunistákra./ A ^tapasztalatlan" pártvezetőség a városi pártbizottság patronáló jától sem kapott kellő támogatást. /Hosszú ideig tartó kiküldetése akadályozta a rendszeres kapcsolattartásban./

Next

/
Oldalképek
Tartalom