MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. április. 21.
623. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IV. 21. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; fegyelmi előterjesztések (Kiss István fegyelmi ügye); javaslat az ÁFÉSZ párttitkárának megválasztásával kapcsolatban (Kormos Géza); javaslat munkásőrségbe való felvételre; javaslat az Eger Városi Vöröskereszt vezetősége elnökének funkcióban történő újraválasztására (dr. Papp Kálmán); javaslat a városi Vöröskereszt vezetősége titkárának újraválasztására (Marsal Ferdinándné). - 2. Jelentés az általános iskolai ellátás Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. A városi párt végrehajtó bizottság 1982. IV. 21-ei határozata a városi pártbizottság apparátusa, illetve egyes reszort területi (sic!) működési rendjéről, munkaköri leírásáról (tervezet). - 4. Tájékoztató Eger város üzemeiben és intézményeiben előforduló munkaügyi viták tapasztalatairól.
Legutóbb a Heves negyei Főttgy-' ; szsóg foglalkozott a fegyelmi eljárással kapcsolatos munkaügyi vitákkal ás összességében kiegyensúlyozottnak ért-kelte a gyakorlatot, Megállapítható, hogy a fegyelmi határozatok mintegy 30.%-a került megváltoztatásra illetve részben vagy egészben enyhítésre, mlgJB 70 %-a jóváhagyásra került. Megjegyzendő', hogy a mj fflká l t ..9t^K jogalk almaz ási .gyak orlata sem mutat e^sége s/kéjkffi^ eloiordul*, hogy 'T^rTsug urzékeTÍ' ázYé"'nogy"" a aolgozo magatart ásayal aranyban nem álló enyhe büntetést alkalmazott a fegyelmi jogkör gyakorlója, ilyen jogs -rtés korrigáláséra azonban a sulypsit'.si tilalom folytán a munkaügyi vitában már nincs lehetőd A fegyelmi ügyek között elsősorban hanyag, gondatlan munkavégzés, a társadalmi tulajdont megkárosító cselekmények, italozás stb, szerepelnek. Tapasztalatunk szerint a munkv.ltatókaz italozással kapcsolatban egyre szigorodé gyakorlatot folytatnak, egységes ma már a szemlélet abban, hogy munkahelyi italozásért rendszerint a legsúlyosabb fegyelmi b'úh- ^ tetés jár. , Ismeretes, hogy vannak olyan negativ társadalmi jelensvge^, mint pld. a beosztással való visszaélés, ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, a takarékossági előírások megsértse, a korrupció stb. és ezeknek a visszásságoknak a jog eszközével is gátat lehetne vetni. Ilyen •selekményekért az'onban nem indul fegyelmi eljárás, a munkáltatók fegyelmezési gyakorlata tehát még nem eléggé alapos , A fent ismertetett két ügycsoporttal kapcsolatban kell térni arra, hogy a munj.^v_iszonnyal kapcsolatos^ jpj^o.-^t,. : , djJLtet;• > T SS zer üen_ l^^ T^akov^i^Ts ^X ^Xfi. s . a_ "j ogga l yc.ló. ."'J-^r. sza_X \s~7 A~ dcTl~g'dzok r'-szT^rŐl a a perelfben" t öbbsVö'r 16*2?t i k hivatkozás arra, hogy a felelősségre vonás vagy a munkaviszony megszüntetése azért történik, mert bírálatot gy ókorait a munkahelyén, vagy közérdekű bejelentést tett. Munkáltatói joggal való visszaélést a biróság Eger város vállalatainál és intézményeinél indult perekben az elmúlt v 'ben nem áUapitott meg. Törvényességi óvás akpján sem karait sor a biróság által alkalmazott fegyelmi büntetés súlyosbítására* Je lent Ős az ok nak az. ügyeknek ^ a szama _is,.. amely ékbe n a nvnlca "vagy "eáá'b" ,aln^ffXi . jul;'t"^á s. kT'^ zT a_. vijfa? t.f-rffi* á't*~ a~ aclgó - zóXs a munkáltál;ó*" közóTfc ."X munkaitTEoIT törekednek' a*nu2ika« szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesit ás '"te:j az egyéni ős di felszámolására, a differenciált bérezés t.iucy*^*lósitására, A személyi jövedelmek nagyobb differenciálódása^' a szemleletben még meglévő^visszahúzó okok miatt egyes dolgozok nehezen veszik tudomásul.
