MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. december. 2.

612. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. XII. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Greskovics Béla - VILATI, Varga Sándorné); javaslat a HTÉV pártbizottsági titkári funkcióból történő felmentésre (Kovács Mihály); javaslat a HTÉV pártbizottsági titkári funkcióba történő jelölésre (Fábryné Dobai Ilona); Kovács Mihály kiegészítő minősítése. - 2. Jelentés a város középfokú oktatási intézményei és az MN 1. sz. Középiskolai Katonai Kollégium együttműködésének tapasztalatairól, javaslat a továbbfejlesztési feladatokra. - 3. Tájékoztató az eszközállomány és eszközhatékonyság alakulásáról a város gépipari egységeiben. - 4. Alapszervezetek minősítése: BUBIV, tejüzem, iparcikk kiskereskedelmi vállalat, ingatlankezelő vállalat.

Magyar Szooialista Munkáspárt Városi Bizottsága Eger V/Ti tk/lb/3 VSza rva s/Vino z Eger, 1981. XI. 2k. Szigorúan bizalmas! Készült: 17 pld-ban MINŐSÍTÉS a Budapesti Bútoripari Vállalat VII. sz. Gyáregysége Eger pártszervezete 1981. évben végzett munkádéról Az V, ötéves terv célkitűzéseitől való lemaradást eredményező gazdálkodási, szervezési és szervezeti hiányosságok kedvezőtlenül befolyásolták a gyáregység 1981. évi gazdasági tevékenységét is. A tervtől való jelentős termelési lemaradás és gazdálkodási veszteség okát a pártszervezet feltárta és kezdeményezte a gazdasági vezetés felé a szükséges intézkedések megtételét. A vezetők között meglévő ellentéteket szintén jelezték, kérve annak mielőbbi hosszú távú rendezését. A végrehajtott szervezeti és személyi változások, valamint a veszteséges gazdálkodás okainak megszüntetésére tett intézkedés jelentős javulást eredményeztek a gyár tevékenységében. Az év első felét jellemző veszteséges gazdálkodás megszűnt és jelen időszakban biztosított az időarányos nyereség terv teljesítése A végrehajtott átszervezés azonban nem tekinthető végleges megoldá nak. A piaoi követelményekhez való rugalmas alkalmazkodás megköveteli a gyáregységi szervezet, feladat-központú felépítését. A gazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében a pártszervezet és vezetősége jelentős agitációs, informáló tevékenységet is folytatott. A pártvezetőség munkaterve, a testületi ülések, a taggyűlések is tükrözik,hogy a pártszervezet a gazdálkodási helyzet alapvető problémáit figyelemmel kisérte. Nagy része van abban, hogy a gyárt mány összetételben és szervezetben végrehajtott változtatással összefüggő feladatok fontosságét meg tudták értetni a gyéregység kollektívájával. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben, a véleménykülönbségek ellenére, a politikai, társadalmi és gazdasági vezetés összhangja erősödött és nőtt a politikai vezetés tekintély