MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. szeptember. 9.

606. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IX. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés felelősség megállapítására és pártfegyelmi büntetés kiszabására (dr. Csapó István); javaslat Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés adományozására (dr. Csicsai József); előterjesztés kormánykitüntetéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Oláh György); javaslat a városi pártbizottság fegyelmi bizottsága tagjára (Juhász Ferenc); javaslat munkásőrségből való kizárásra. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelés[ének] tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra.

Pálfy István elvtárs; A szakképzésben oktatás történik, a nevelés másodrendű feladatot tölt be. A munkára nevelést nem lehet kiszakítani a nevelés kérdéséből. Munkával, munkára, munkássá kell nevelni. A vállalatoknak is érdeke volna, hogy munkássá, szakmunkássá váljanak. Minden iskolatípusban kell munkára nevelni, nem lehet ezt a kérdést a szakmunkásképzőre leszűkíteni. A munkára nevelés során ki kell alakulni a pozitív vonásoknak, azt kell elérni, hogy lelkiismereti kérdéssé váljon, hogy belső indítékok legyenek a gyerekekbe arra, hogy a rá-j-uk bízott munkát becsülettel elvégezzék. A tanműhelyben a szakoktató felügyelete mellett dolgoznak 7 órát, ezt az időt végig dolgozzák, a kiadott munkadarabra az időt mérik ée a munkadarab nem felel meg az elvárásnak, viszszaadják neki, A negatív példák az építőiparra vonatkoznak, ezerintünk ott nagyon laza a munkafegyelem. A Gép- és Műszeripari Szakközépiskolából kikerült tanulók nem pótolják a műszaki középkádereket, hiányzik a stratégia, szakmai téren nem érik el a szakmunkások szintjét. Miért vannak megkülönböztető jelenségek. A vállalatok szívesen támaszkodnak a szakmunkásképzőre az utánpótlás vonatkozásában. Mongyi Feren elvtárs; Nálunk a keretszám betöltése nem alapvető probléma, A kereskedelem és vendéglátás területén túlképzés lesz. Országosan kb. 12-15 ezer ember fog a kereskedelem és vendéglátás területéről eltávozni. Majdnem minden szakmában fel tudjuk tölteni a létszámot, divatos a ruházata eladó szakma, itt van túljelentkezés. A tanulók pályaválasztásában valamilyen formában lépni kell. A gyerekek pragmatikus szemléletén is változtatni kell. Nevelési és oktatási dokumentumaink a munkára nevelést helyezik előtérbe. Ami fogyatékosság a munkára nevelésben jelentkezik az érzelmi és értelmi vonatkozásban is megmutatkozik. A KISZ, szakszervet, család szerepe is közrejátszik ebben a témában. Sok esetben nagyon deklarált elveket hangoztatnak és ezek a munkahelyeken jelentkeznek, nem tudjuk megfogni, sem az iskola, sem a vállalat részéről. A gyakorlati életben olyan negatív hatásokat szedhetnek fel, amelyek az iskolában is érezhetőek. Vállalati szinten nevelési terv nem készül, csak az iskola szintjén. A tantervbe olyan módszereket kell beépíteni, amelyek a munkára nevelést meg tudják oldani, erre a szakmai tantárgyak keretén belül van' a legtöbb lehetőség. A vállalatok legtöbb esetben addig jutnak el, hogy a tanuló beosztását csinálják meg, ezen is változtatni kell.