MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. június. 17.

600. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. VI. 17. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártalap-szervezeti titkári funkció betöltésre (Ipacs István, településtisztasági vállalat); javaslat munkásőrségből való kizárásra; pártfegyelmi ügy (Hajnal Tibor); javaslat az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának felmentésre (dr. Csicsai József), illetve az új igazgató kinevezésére (Ferenczi Pál); javaslat a Munkásőrség Eger Városi Zászlóalj parancsnokának (Kovács László) rendfokozatból történő visszavetésére, valamint parancsnoki beosztásból való felmentésére és szolgálati nyugállományba helyezésére. - 2. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezői kibontakozásának tapasztalatairól a város gazdasági egységeinél. - 3. Tájékoztató az MSZBT tagcsoportok pártirányításának tapasztalatairól.

- 2 A termelési érték, a költségek és a nyereség növekedési ütemét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1977-78-79. években a költségek növekedési üteme alatta maradt a termelési érték növekedési ütemének, /2, sz, melléklet/ Ezt a folyamatot - elsősorban a gépipari ágazat egységeiben - a nyereség dinamikus növekedése kisérte, 1980-ban a termelési érték alakulásától eltérően a költségek még kismértékben emelkedtek. Az 1980, évi árváltozások hatására az egységek azzal azonos mértékű, hatékonyabb gazdálkodással már nem tudtak válaszolni. Az eszközök hatékonyságát kifejező, a 100 Ft állóeszközre jutó termelési érték és anyagmentes termelési érték /3.sz,melléklet/ és a 100 Ft eszközre /álló + forgó/ jutó nyereség /k, sz,melléklet / mutatók alapján - a nehézipari ágazat kivételével - az eszközhatékony- ság az ipari egységekben romlott, A 100 Ft állóeszközre jutó anyagmentes termelési érték mutatója ipari átlagban 1980-ra az 1975. évi szint 88 Az eszközhatékonyság csökkenésének főbb okai: - nagyértékü szerszámgépek nem megfelelő kihasználása /alacsony a műszakszám, kis sorozatnagyság, átálláskor hosszú állásidő, stb,/; - nem megfelelő készletgazdálkodás; - anyagár-emelkedések; - munkaszervezés hiányosságai; - több vállalati Beruházás a tervidőszak utolsó éveiben készült el, beüzemeléskor a teljes kapacitást még nem tudták kihasználni; - 1980-ban csökkenő termelés - 8 %-kal növekvő állóeszköznövekedés; - kooperációs készség hiánya miatt , a költséges önellátásra törekvés /pl. szerszámüzemek nagyértékü gépei/ A munkatermelékenység alakulását az 1 főre jutó termelési érték és az 1 főre jutó anyagmentes termelési érték segítségével vizsgáltuk. /5. sz. melléklet/ Az 1 főre jutó anyagmentes termelési érték növekedésének üteme elmaradt az 1 főre jutó termelési érték növekedési ütemétől. A nettó mutató 1980. évi nagymértékű csökkenése - a termelés csökkenésén tul - elsősorban az árváltozásokkal hozható összefüggésbe.