MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. május. 20.

598. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. V. 20. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (dr. Kovács László, Demeter Béla). - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1978. március 15-ei határozata végrehajtásának tapasztalatairól a Felsőtárkányi Dózsa Mgtsz-ben. - 3. Jelentés Eger Város Tanácsa és a Heves Megyei Tanács Egri Járási Hivatala munkájával kapcsolatos 1977. június 14-ei megyei párt végrehajtó bizottság határozata végrehajtásának tapasztalatairól. (Együttes ülés az MSZMP Egri Járási Pártbizottsággal.)

2. Jelentés a KB. 1978. március határozata végrehaitá sának tapasztalatairól a felsőtárkányi "Dózsa" Mg. Termelőszövetkezetben. Szántósi Rafael elvtárs megtette szóbeli kiegészítését. Kérdést tettek fel: Molnár János, Szűcs Józsefné, Dr. Asztalos Miklós, Szarvas Aladárné, Horváth Árpád elvtársak. A feltett kérdésekre Szántósi Rafael és Kapuvári Dezső elvtárs válaszolt. Hozzászólások: Kócza Imre elvtárs; A termelőszövetkezetnek nem a legjobbak az adottságai. Tanúja voltam annak,hogy a tsz. tagsága és vezetése nagyon nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a jövedelmezőséget biztosítani tudja. A melléktizemágak működése nélkül nem tudná a tsz. ezt biztosítani, ez a tevékenység szerves része a tsz. működésének. Komolyan kell vizsgálni azt, hogy ne csak ez a szint maradjon, hanem fejlődést is lehessen elérni. Azt vetem fel a tsz. vezetésének, hogy nem lett volna-e jobb korábban - az adottságok figyelembe vétele mellett - olyan termeléei szerkezetet kialakítani,ami gazdaságos. A jelenlegi szarvasmarha állomány felszámolása és a keceketenyésztésre való á/ttérés £élő, hogy átmeneti veszteséggel jar, egy szerkezeti átalakításnak vannak ilyen konzekvenciái. Dr. Asztalos Miklós elvtárs; A felsőtárkányi Dózsa tsz. a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, megkülönböztett állami támogatásban részesülő termelőszövetkezetek közé tartozik. Volt olyan időszak, amikor nem tartozott ebbe a kategóriába, mert a tagság jövedelem helyzete ezt nem indokolta. A termelőszövetkezet vezetéee a gazdaság termelési szerkezetét a Politikai Bizottság 1974. június 17-i, valamint a KB. 1978. március 15-i határozatával összhangban alakította ki. ügynevezett egyszerűsített termelési szerkezet jött létre, amelyen belül jelentős arányt képvisel az alaptevékenységen kivüli tevékenység /1980-ban ez 60 %-ot tett ki/. Az ágazatok nagyobbik részét a tsz. gazdaságosan tudja üzemeltetni. Ennek eredményeként a tagság jövedelme kedvezően alakult. A tsz. feszitett pénzgazdálkodást folytatott, de alapvető pénzügyi gondok nélkül gazdálkodott.