MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 22.

596. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelésének tapasztalatairól (1975-1980). Javaslat a fejlesztés feladataira az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Patkós Attila); munkásőrségbe való felvétel; gazdasági fegyelmi eljárás indításához való hozzájárulás (Káli Ottó, a MÁV Eger állomásfőnöke). - 4. Különfélék: dr. Kovács Lászlóné pártfegyelmi ügye.

Az V, ötéves tervidőszak elején jelentős feszültség forrásává vált az óvodai férőhelyek hiánya, A tervezett 350 helyzett 200 férőhelyes végleges óvoda épült osak meg. e mellett 775 átmeneti férőhely kialakítása vált szükségessé. A tervidőszak végére a jelentkező igényeket már ki tudtuk elégíteni, bár igen magas /13^ %/ terhelés mellett. Az általános iskolai tanterem fejlesztés a Csebokszári lakótelepen megépült uj általános iskola üzembehelyezésével magvalósult, A Lajosváros tantermi gondjai változatlanul nem enyhültek, A tervidőszakban elkészült a Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Ezzel nagymértékben ősökként a belvárosi középiskolák terhelése, A tervidőszak alatt városunkban közművelődési intézmény nem épült, A tömegsport és az élsport feltételeiben lényeges javulás következett be a tervidőszakban. Körcsarnokkal, edzőteremmel, négy uj iskolai tornateremmel és több üzemi sportteleppel gazdagodott a város. Az úszósport tárgyi feltételei azonban romlottak. B/ A VT. ötéves tervidőszak oélkitüzései A tervidőszak főbb célkitűzéseit számszerűsítve a vállalati tervjavaslat alapján, ágazati összesítésben a 10. sz. táblázat, a tervezett beruházásokat pedig a 11. sz. táblázat tartalmazza. A VT. ötéves tervidőszakban a város ipari egységei fokozottabb mértékben járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül a külgazdasági egyensúly javításához. A fő figyelmet a minőségi fejlődésre kell összpontosítani, elsősorban a termelés hatékonyságának növelésével. A kialakult ipari szerkezet és nagyságrend lényeges változtatása nem indokolt. A területi igénnyel járó tervezett beruházások telephelyének kijelölését és az építést a városi tanács a város általános rendezési terve alapján engedélyezze. Az ipari vállalatok, szövetkezetek termelése a népgazdasági igényekhez Igazodva segítse elő elsősorban a gazdaságos export árualapok növelését. Gyorsítani kell a termelési és a termékszerkezet korszerűsítését. Biztosítsák a tőkés importanyagok további csökkentését, a szooialista relációból, vagy belföldön beszerezhető anyagokkal és gépekkel való helyettesítését. Javuljon az eszközhatékonyság, csökkenjen a termelés anyag- és energia igénye. A hatékonyság fokozásának elengedhetetlen feltétele az üzem- és munkaszerve zési tevékenység továbbjavítása, A szervezési tevékenységet öszsze kell kapcsolni a tervszerű munkaerőgazdálkodással. Előbbre kell lépni a bérek differenciálásában, érvényesíteni kell a munka szerinti elosztás elvét.