MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 22.

596. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelésének tapasztalatairól (1975-1980). Javaslat a fejlesztés feladataira az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Patkós Attila); munkásőrségbe való felvétel; gazdasági fegyelmi eljárás indításához való hozzájárulás (Káli Ottó, a MÁV Eger állomásfőnöke). - 4. Különfélék: dr. Kovács Lászlóné pártfegyelmi ügye.

A könnyűipari ágazaton belül végrehajtott beruházások eredményeként növekedett a konvertálható árualapok mennyisége /AGRIA Bútorgyár, Ruhaipari Szöwtkezet/, uj munkahelyek jöttek létre /Cipóipari Szövetkezet tiszanánai üzeme/, javultak a munkafeltételek és a technikai felszereltség, /Révai nyomda/ A nehézipari ágazat beruházásainak döntő hányadát az ÉMÁSZ Vállalat végezte /villamoselosztó hálózatok építése, hálózat rekonstrukciója/. Az élelmiszeripari ágazatban a legjelentősebb beruházás a Borkombinát mályi üdítőital palackozó üzeme és elosztó raktára volt, A többi élelmiszeripari egység beruházásai elsősorban szintentartáa, illetve szociális ellátás javítását szolgálták. /Dohánygyár, Sütőipari Vállalat/ Az ipari beruházások kedvező hatása mellett néhány kedvezőtlen jelenség is előfordult. Pl. : a beruházások üzembeállításával átmenetileg növekedett a betöltetlen munkahelyek száma, ősökként az állóeszközök hasznosításának mértéke. A város összes foglalkoztatottjainak k$ %-a a tervidőszak végén az iparban dolgozott. Az el múlt 5 évben az ipari üzemekben a létszám 325 fővel -2,2 #-kal - nőtt. A legtöbb egységnél 1-2 $-os létszámcsökkenés volt tapasztalható, de a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában a 18 ^-os, a Vl.LATD-.nal a 6,5 £-os létszámfelfutás az arányokat a növekedés oldalára billentette, A tervidőszak utolsó évében az iparvállalatok és szövetkezetek a munkaerőgazdálkodás javítására hozott megyei párt-végrehajtóbizottsági határozatnak megfelelően intézkedések sorozatát kezdték el. Munkaerőátcsoportosításokat, minőségi cseréket és normaidő felülvizsgálatokat végeztek, A kezdeti eredmények azonban igen eltérőek. Az iparban a tervidőszak folyamán kismértékben nőtt a nem fizikaiak aránya; a fizikaiak állománycsoportján belül nőtt a szakmunkások, és a több szakmával is rendelkezők száma. Az ipari dolgozók keresete az ágazati sajátosságokat tükrözve ágazatonként eltérő, A tervidőszak éveiben a bérszínvonal a gépiparban, a nehéziparban és az élelmiszeriparban 3^-36 £~kal

} a könnyűiparban kO 56-kal nőtt. Az elmúlt tervidőszak éveiben sem történt előrelépés a bérek differenciálásában, nem az elvárásoknak megfelelően érvényesült a munka szerinti elosztás elve. Az ipari termelésen belül a előállított termékek értékét és a termelő állóalapokat tekintve meghatározó jelentőségűvé vált a gépipar és az élelmiszeripar. Az ipari vállalatok és szövetkezetek az V. ötéves árbevételi tervüket tervszinten, illetve 2-3 %-ka1 a tervezett felett teljesítették. Az 5 éves tervtől való jelentős lemaradás csak az egri Cipőipari Szövetkezetnél volt, a tervet mindössze 68,3 £-ra teljesítették, melynek oka a már emiitett beruházás elhúzódása. A termelés növekedése az iparban a termelékenység emelkedéséből származott. A tervidőszakban nem javult az eszközhatékonyság, valamint az anyagköltség is gyorsabban nőtt, mint a termelési érték.