MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. március. 25.

594. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. III. 25. - Napirend: - 1. Jelentés az Eger városi pártbizottság várospolitikai tevékenységéről a Politikai Bizottság 1973. július 3-ai határozata alapján. - 2. Jelentés a pártvezetőség irányító és ellenőrző munkájáról az ÉMÁSZ Egri Üzemigazgatóságánál, javaslat a további feladatokra. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 4. Különfélék: dr. Nagy Sándor párttitkár (borgazdasági kombinát) felmentését kéri.

A párt, állami és tömegszervezeti s/zervek széleskörű szervező munká­jának eredményeként a városban működő termelő egységek, intézmények egyre tevékenyebben vállaltak részt a várospolitika i célkitűz ések mogvalósitásából, A kommunista szombatokon tett felajánlósok, az "ogy üzem - egy is­kola, óvoda" akciók, a szocialista brigádok vállalásai - amolyokot a "Társadalmi munkával Eger városért" mozgalom szervez ogységos rend szerbe - jelentős eredményeket hoztak. Mig 1976-ben 19 millió hk8 Ft-ot tett ki a városért végzett társa­dalmi munka értéke, ós a gyermekintézmények fojlosztésére befizetett összeg, addig 1980—ra 32 millió 7^7 Ft-ot eredményezett a társadalmi összefogás. Ezek egy lakosra jutó értéke 1976-ban'381,- Ft, 1980-ban 557 T Ft, • Még eredményesebb lehetne az ezirányu tovékenység, ha a lakosság számára nagyobb érdekeltséget jelentő saját lakókörzetéro, gyermek­intézményeire törtónne elsősorban a társadalmi munka szervezése. A városfejlesztési célkitűzések között jolentőségónek megfelelően foglalkoztunk az iparfejlesztés kérdéseivel . A város iparszerkezete lényegében az adottságoknak megfelelően fej­lődött, ötvözve a korszerű gépipari fejlesztéseket a hagyományos élelmiszeripari bázis fejlődésével. Az iparfojlesztés lényegében felhasználta a rendelkezésre álló szabad munkaerőt. A véros meglévő iparterületeinek döntő többsége is felhasználásra került. A belvárosból kitelepítésre tervezett üzemek számára a térü­lőt továbbra is biztosított. Lényegébon az iparfejlesztés oxtenziv föltételei "gy a munkaerő, mind a terület szempontjából kimerültek. A kialakult ipari szerkezeten ós nagyságrenden lényeges változtatást pem tervezünk. Az iporosodottségot, az ipar fejlotitségét szemléltető mutatók alapján Eger jelentős ipari központtá vált, s az ipar fej­lesztése a meglévő bázison, a fejlesztés minőségi, intenziv és sze­lektív jegyeinek erősítésével valósithatók meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom