MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. január. 14.

589. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. I. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a város alsó- és középfokú oktatási intézményeinek káder- és személyzeti munkájáról. Javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az újítási tevékenység helyzetéről a város gazdasági egységeiben 1976-1980. években. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések: Kakuk Vencel, Kiss F. Gábor, Szabad Géza; Dér Béláné politikai iskolába küldése.

- k hogy még ágazati jeliagat sem lehet megállapítani /l.ss,táblázat/. A 2,az. táblázatban a szabadalmak gazdaságossági jellemzőit tüntettük fel. 4 táblázat nagy ás fái éves összesített adataiból, kitűnik, hogy a város gazdasági egységeitől mindössze öten nyújtottak be szabadalmaztatásra javaslatot, A szabadalmi Javaslatok számát Illetően a Hm-i Tanácsi építőipari Vállalat eredményei igen extrémek. & kifizetett szabadalmi dij a vállalatnál az elért gazdasági eredmény $«ában 14,23 <É. Ugyanez a mutató a Finomszerelvénygyárban 1,3 %, k kifizetett újítási éa találmányi dijak egységenkénti nagymérvű eltéréseinek az alábbi okai vannak: - Az újítási dijkulosokat illetően az idézett MT rendelet minimális előírásán túl /a megtakarítás 2 $~a, beruházásoknál i#-a, de legalább 300,- Ft/ a SZOT ajánlás is a kifizethető maximális dijkulosot vállalati hatáskörben hagyják. - A vállalati újítási szabályzatok az újitási dijak felső határát átlagosan a megtakarítás 8-10 %-ában maximálja, de néhány egységnél az egyszemélyi elbíráló kivételes esetekben fenntartja a jogot ettől eltérő, magasabb díjazás engedélyezésére is. /Ezt rögzíti pl. a Ka-1 Tanáosi Építőipari Vállalat újitási szabályzata. A táblázat adatai szerint elég gyakran éltek is ezzel a joggal a vállalat vezetők./ - Az MT rendelet szerint az újitási dijat a bérköltség vagy a részesedési alap terhére kell elszámolni. Ebből következik, hogy az eltérő jövedelmezőséggel gazdálkodó vállalatok lehetőségei is eltérőek, az újítások díjazására. Az utóbbi évek csökkenő nyereségei mellet az"R» alapból a szooiális és bérjellegű kötelezettségek után kevés lehetőség marad az újítások finanszírozására. A béralap terhére történő kifizetés pedig még több terhet ró a vállalatokra. Fentiek együttesen, különösen a magasabb műszaki szinvonalat képviselő javaslatok kidolgozását, kivitelezését, és díjazását teszik problematikussá, egyes esetekben megoldhatatlanná.