MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. szeptember. 24.
580. ő. e. (27. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1970. február 18-19-ei nőpolitikai határozata végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az újonnan megalakult városi és városkörnyéki községek tanácsi és szervei munkájáról és feladatairól. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Jankovics László, Trezsenyik Sándor); javaslat Eger Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetői funkcióból történő felmentésre (Domoszlai László); javaslat Eger Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetői funkcióba történő kinevezésre (Fejes Pál). - 4. Különfélék: csuvas delegáció a városban.
Eredmény®iaéeben jalantos sserep* vac a tanáosnak, © tSsegsservesetéknek Ós moralistáknak. Élénkült, ssiioesedefct * lányok, asszonyok sajátos problémáival foglalkozó propaganda munka a KXSZ-ben és a HHF bizottságai»an f a Vöröskeresztben, a TIT«b«B»/n6k fóruma t fiatal hasasok klubja/ & szakszervezet fokozott felelősséggel foglalkozik a nők érdekvédelaséveii,, Nem megfelelő a KISZ-ből fellépő nők közéleti tevékenységének folyamatossá tétele, a osalád- és iskola fcapoeola ta, a lakóterületen élő nők művelődési lehatSsége. Eatékonyafeban kell felhasználni m nevelés eszközeit p a ezooialiata esaládi életforma kialalcitását. A határozat végrehajtását több tényező továbbra is nehezíti. A továbbhaladás kulcskérdése a szemléletformálást Tudat- és gondolkodásbeli problémák is akadályozzák a nők képzését, vezetésbe való bevonását. Élnek és hatnak még a mult szemléletbeli maradványai, gyakran kell megküzdeni konzervatív nézetekkel. Sokan megelégszenek a hagyományos osaládfelfogással, amely nem engedi a házimunka megosztását, gátolja a nők tanulását. Beidegződéssel, helytelen fogalomhasználattal magunk is erősítünk téves nézeteket; beszélünk m nők "második műszakjáról", éa véletlenül sem emiitjük ezt a férfiak esetében. A nők részéről is tapasztalható közömbösség, igénytelenség. Kényelemből, a 03aIádra, a házimunkára való hivatkozással nem vá|,laiják a továbbtanulást ém ass ezzel járó fáradságot. Nem ritka jelenség, hogy & lányok előítélettől vezettetve választanak pályát, gyakran a nőies vagy férfias pálya és nem a tudás vagy a fislkai erő dönt, 4 középiskolában tanuló lányok aránya 6 <í-kal meghaladja a flukét. Közülük k'} % tanul szakképesítést nem nyújtó gimnáziumban, szakmunkásképző intésetekben a lányok aránya osak 32,2 %„ Indokolatlanul aiaosony az ipari szakmunkásképzőbe^ ahol nem éri el a 10 £-ot sem. /Mindez megkérdőjelezi a f isikai munka becsületét./ Még ma is él a nők társadalmi szerepéről vallott egyoldalú felfogás, mely a nők jellemére, képességeire való hivatkozással megkérdőjelezi vezetői alkalmasságukat. Megtörténik, hogy munkáját kiválóan ellátó nő - as önbeosüláa savaraival küzdve - visszaretten a nagyobb igénybevételt jelentő , vesetői munkától, A valósághoz tartozik; többször maguk • a ők tiltakoznak a női vesető ellen,. Keresik benne a hibát* .fenntartással fogadják, /a maradiság elleni küzdelemre szükség van a nők körében is/ E tényezők nagyban hozzájárulnak ahhos, hogy a "vezető" fogalma a közvélemény tudatában általában férfi vezetővel azonosul. A vállalatok többsége sem fordit ke118 gondot a szakmai képzésére, A helyi érdekektől korlátozva nem törekszenek • nők képzésére. Pedig a munkásosztály műveltségének növelése lehetetlen a nők szakmai műveltségének növelése nélkül. Több munkahelyen nincs kellő differenciáltság a betanított és szakmunka dija sásában.
